1-1 Szigetköz

2009/09/17 16:15

A Reflex Környezetvédő Egyesület észrevételei az 1-1 "Szigetköz alegység" vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez

1. A Víz keretirányelv magyarországi alkalmazásának folyamatában már korábban felhívtuk a figyelmet néhány fontos, ám kimaradt tényre és szempontra, amelyek figyelembevétele nélkül a szigetközi Duna-szakasz jó állapotba hozása nem lehetséges. A "Szigetköz tervezési alegység jelentős vízgazdálkodási kérdései" című dokumentumra írt észrevételeinket teljes egészében figyelmen kívül hagyták, ezekre most ismét felhívjuk a figyelmet.

2. A víztestek földrajzi lehatárolását és minősítését vizsgálják fölül (ne legyen egyetlen víztest például Duna a szigetközi szakaszon, válasszák külön az alapvetően eltérő hidromorfológiai tulajdonsággal rendelkező duzzasztott és a duzzasztás-mentes szakaszokat).

3. A tervben tekintetbe vett nemzetközi együttműködések kimerülnek egy felsorolás közlésével. Hogy a nemzetközi szerződések milyen lehetőségeket jelentenek a jó ökológiai állapot elérésére, továbbá, hogy milyen kötelezéseket tartalmaznak, ezek az információk hiányzanak a tervből.

Kimaradt például, hogy milyen feladatokat jelent a bős-nagymarosi ügyben hozott hágai ítélet végrehajtása. Az ítélet szerinti magyar-szlovák szerződés megkötéséig a bősi erőműre illegálisan terelik a Duna vizét, a folyam és az üzemvízcsatorna közti vízmegosztásról a kötendő szerződés fog rendelkezni. Ezért a hágai ítélet végrehajtása nemcsak jogi kötelmet, hanem a Dunára vonatkozó jelentős vízgazdálkodási feladatot is jelent. E feladat megoldása egyúttal a szigetközi szakasz jó állapotba hozásának is legfőbb záloga. A Szigetközi tervezési alegység valamennyi további tevékenysége számára kiemelt fontosságú, hogy a hágai ítélet méltó helyen szerepeljen a Víz keretirányelv magyarországi bevezetésének valamennyi dokumentumában, így a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben is.

4. A tervből hiányzik a felhasznált anyagok bibliográfiája (csak a hivatkozott jogszabályok címjegyzékét közlik). Még a terv szempontjából alapvető anyagok címét, szerzőit és hozzáférhetőségét se lehet megtudni.

Így például hiányzik, hogy milyen dokumentumot értenek a szigetközi rehabilitációra vonatkozó terv, az ún. SZITE terv alatt. A SZITE tervvel foglalkozó nem egészen egy oldalról csak annyit lehet megtudni, hogy még három gátat építenek a Duna szigetközi szakaszán, továbbá: "Összefoglalva, a SZITE által megfogalmazott, a korábbi tervek értékelését is magában foglalva, illetve azok ötvözetéből készített műszaki megoldás megfelel a térségbe korábban konszenzussal megfogalmazott referencia feltételeknek (50-es évek vízszintje és vízdinamikája) és a Víz Keretirányelv előírásainak is."

Megállapítható, hogy az elmúlt évtizedek kutatási- és monitoring eredményeit, rehabilitációs javaslatait lényegében figyelmen hagyták. Holott csak a rehabilitációs tervek nagyobb köréből merítve, az előnyök és hátrányok, valamint a megvalósítás pénzigényének bemutatásával hozható megalapozott döntés.

5. Állampolgári szempontból a költség meghatározó szerepű egy terv támogatásához vagy elutasításához. A vízgyűjtő-terv semmilyen becslést nem tartalmaz az intézkedések költségeiről. Legalább nagyságrendet kellene közölni, különös tekintettel arra, hogy költségviselőként sok esetben nem az "államot", hanem az önkormányzatokat és a helyi lakosokat jelölik meg.

A terv a jelenleg folyó projektek költségeit sem tartalmazza, bár ez a legtöbb esetben nyilvános adat. A 9-1 mellékletben felsorolt operatív programok felének támogatása - az NFŰ honlapjáról - összesen 6,5 milliárd forint. Ez a szám is mutatja, hogy a vízgyűjtő-tervben jelentős költségvonzatú intézkedések vannak. (Az operatív programok másik feléhez megítélt támogatás összege sajnálatos módon hiányzik az NFÜ adatbázisából. Hiányzanak például a gönyüi kikötőfejlesztés adatai.)

Javasoljuk, hogy az 1-1 és a 9-1 excel táblázatokat egészítsék ki. Az 1-1 (intézkedések) táblázatot a becsült költséggel (vagy legalább annak nagyságrendjével), a 9-1 (operatív programok) táblázatot pedig a megítélt támogatás összegével.

2009. szeptember 17.

Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. u. 7.)

1-1 Szigetköz

2009/09/18 19:53

A WWF MAGYARORSZÁG VÉLEMÉNYE AZ 1-1 JELŰ SZIGETKÖZ ALEGYSÉG VGT KÉZIRATBAN FOGLALTAKRÓL

A terv kézirattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük:

1.3 Vízgazdálkodási tanácsok

"A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket - a különböző tervezési szinteken - a vízgazdálkodási

tanácsokról szóló 5/2009 (IV.14.) KvVM rendelet szerint megalakult testületek hagyják jóvá."

Egy kisebb, ám annál fontosabb módosításra hívjuk fel a figyelmet. A hivatkozott rendelet szerint a különböző vízgazdálkodási tanácsok nem rendelkeznek jóváhagyási hatáskörrel, csupán állást foglalnak vagy javaslatokat fogalmaznak meg. (Ezzel ellentmond a 221/2004-es kormányrendelet, amely jóváhagyásról ír.)

6. fejezet, Környezeti célkitűzések, mentességek, 6.1. alfejezet

"Minden vízfolyás erősen módosított, az árvízvédelmi beavatkozások miatt."

Véleményünk szerint ez nem elegendő indok arra, hogy mindet erősen módosítottá nyilvánítsuk. A Bősi erőmű okozta negatív változások viszont indokolhatják a besorolást, azonban ez esetben azt az anyagban meg kell jeleníteni.

8.3.1. fejezet, 129. old., Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja

"Feliszapolódott medrek esetében szükséges lehet az üledék egyszeri eltávolítása (a rendszeres kotrási munkálatokon felül. A jó ökológiai állapot biztosításának alapvető feltétele a rendszeres fenntartási munkák elvégzése is."

A szöveg szerint lehetséges állapotjavító intézkedés feliszapolódás esetén a meder egyszeri kotrása. Azonban a rendszeres kotrást egyszer - feltehetően - árvízvédelmi céllal írja elő, másik esetben azonban az ökológiai állapot javítására. Ezek után nem érthető, hogy az ökológiai állapot javítása érdekében egyszeri vagy folyamatos kotrást terveznek.

A fejezetben (vagy mellékletben) részletezni szükséges a "további műszaki intézkedések" címszó alatt említett beavatkozásokat, mert ezek nagyon jelentős projektek.

Ugyanez igaz a következő alfejezet "további műszaki intézkedéseiben" felsorolt projektekre.

A 9-1-es mellékletében sem találtunk leírásokat ezekre a projektekre vonatkozóan.

8.3.2. fejezet, 130 old., Nagy folyók szabályozottságának csökkentése

A 2015 utáni feladatok felsorolásánál nem elfogadható, hogy a Szigetköz vízpótlásának megoldására csak két változatot említ meg a terv (SZITE javaslat és az Ökoplan-Dunadrop-Eurosense-Vituki javaslat). Az összes eddig felmerült változat megvizsgálására szükség van, beleértve a természet- és környezetvédő civil szervezetek javaslatait és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által vizsgált változatokat.

Az összes változat értékelhető részletességű leírását, különböző szempontok szerinti elemzését, előnyeiket, hátrányaikat, költségelemzését kiegyensúlyozottan, egyenlő arányban szükséges bemutatni. Ezek nélkül valójában a társadalom nem adhat megalapozott véleményt. Így jelenleg a terv kézirat ezen része nem alkalmas a társadalmi vitára.

Az alegység tervénél nem lehet figyelmen kívül hagyni a szlovák-magyar vitás kérdéseket a vízmegosztásról és a közös érdekeltségű folyószakasz mindkét fél által elfogadandó hasznosításának kötelezettségéről. Ez a fontos elem hiányzik ebből a fejezetből.

9. fejezet, 143.oldal, Kapcsolódó programok és tervek

A fejezet bevezetőjének utolsó előtti bekezdésében szerepel a következő állítás: "... ma már minden programról elmondható, hogy a környezet védelme és a fenntartható fejlődés kötelezően alkalmazandó horizontális elvárás." Az elvárás legtöbbször csak általánosságokban fogalmazódik meg, és a projektek végrehajtása során nem kerül előtérbe.

Javasoljuk, hogy a különböző fejlesztési alapok pályázati kiírásánál (operatív programok, agrártámogatási programok stb.) részletesebb szempont- és követelményrendszert építsenek be.

WWF Magyarország

Budapest, 2009. szept. 18.

1-1 Szigetköz

2009/09/23 17:03

EU és SZITE javaslat

Több hozzászólásban olvasható egy hasonlóan hangzó mondat: "Ezt a megoldási javaslatot az Európai Unió támogatásával hazai és szlovák szakemberek közösen készítették." Ez egy lakius számára félrevezető lehet, mert sugallhatja azt is, hogy a "SZITE javaslatot" az EU támogatja, pedig erről szó sincs. Az EU csak pályázatot írt ki, melyen a szite pénzt nyert egy anyag elkészítésére. A pályázat pénzt adó (EU) és az elkészült anyag szakmai megfelelősége között semmilyen összefüggés nincs, így teljesen inreleváns az EU emlegetése a javaslattal kapcsolatban.

Dráva Szövetség

1-1 Szigetköz

2009/11/17 14:44

A Reflex Környezetvédő Egyesület véleménye és javaslatai

A Reflex Környezetvédő Egyesület néhány megjegyzése és javaslata az 1-1 jelű vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

Véleményünk a vizeink.hu honlapon 2009. szeptember 14-15-én közzétett terv és mellékletei alapján készült. A Víz keretirányelv magyarországi bevezetésének több éve tartó folyamatában egyesületünk számos véleményt és javaslatot készített. A most közzétett tervben azt vizsgáltuk, hogy eddigi megjegyzéseinket és javaslatainkat milyen módon vették figyelembe, vagy hagyták figyelmen kívül.

1. Többször észrevételeztük, hogy a Víz keretirányelv alkalmazása esetén a víztest-minősítésnél problémát jelent, ha eltérő hidromorfológiai és ökológiai állapotú vizeket egyetlen víztestként nevesítenek. A szigetközi Duna-szakasz egyetlen víztestként lett nevesítve, beleértve ebbe a hullámtéri ágak szövevényes rendszerét, holott maga a Duna-szakasz is hidromorfológiai szempontból négy, jelentősen eltérő tulajdonságú szakaszra osztható.

A Duna hidromorfológiailag és ökológialag eltérő szakaszai: az országhatár - dunakiliti fenékküszöb közötti duzzasztott szakasz (10 km), Dunakiliti - Dunaremete között egy átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal rendelkező szabad folyású szakasz (18 km), Dunaremete - Szap között ismét egy duzzasztott szakasz (14 km), végül a Szap alatti rész, melyben már a teljes dunai hozam folyik.

Ugyancsak eltérő tulajdonságú és állapotú vízfolyások rendszere a szigetközi hullámtéri ágrendszer.

Javaslatunk eddig nem talált meghallgatásra. Ám - hiába minősítik egyetlen víztestnek - egységes intézkedési terv nyilván nem készíthető a "Duna Szigetköznél" nevű víztestre. Ezt tükrözi a jelen terv is: a különböző adottságú és helyzetű vízfolyásokra különböző intézkedéseket tartalmaz az anyag. A Víz-keretirányelv éppen az intézkedések áttekinthetősége és elfogadhatósága érdekében vezette be alapegységként a víztestet, amely ökológiailag és hidromorfológiailag egységesen jellemezhető vízfolyás. Erre is tekintettel kérjük javaslatunk ismételt átgondolását.

2. A Vitaanyag Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről (KvVM, 2007. december) megállapítása szerint:

Mindezekből nyilvánvaló, hogy a vizeink jó állapotba hozásának, illetve a jó állapot megtartásának egyik alapvető feltétele az együttműködés a közös vízgyűjtő országaival. A magyar vízgazdálkodás stratégiai fontosságú ügye a határainkon kívüli vízgazdálkodási beavatkozások kérdése. Kedvező megoldások ugyanis a természeti körülmények miatti függőségünket csökkenthetik, kedvezőtlenek viszont (nem megfelelő üzemeltetés, vagy rendkívüli események) fenyegető kockázatot is jelenthetnek.

Különösen igaz ez a szigetközi felszíni vizekre, mert minden vízfolyása a dunacsúnyi gáton átadott víz mennyiségétől függ. Ezért javasoljuk a terv kiegészítését: a hágai ítélet végrehajtásának kérdéskörét, a jelenlegi tárgyalások várható eredményeivel, külön fejezetként illesszék be a tervbe.

Alátámasztja ennek fontosságát az ICPDR összefogásával készült Draft Danube River Basin District Management Plan (May, 2009) terv megállapítása is: a Dunából történő, jelenlegi 167 db jelentős vízkivétel közül egyetlenként a bősi erőmű miatti vízkivétel eredményez elégtelen maradék vízmennyiséget.

A hágai ítélet végrehajtására nemzetközi egyezmény kötelezi mind Magyarországot, mind Szlovákiát. A végrehajtás nemcsak jogi kötelmet, hanem a szigetközi vízrendszerre vonatkozó jelentős vízgazdálkodási feladatot is jelent, ami komolyan megfontolandó szempont javaslatunk mellett.

3. Ismételten kérjük, hogy a tervet egészítsék ki a felhasznált anyagok bibliográfiájával.

E felsorolás nélkül is megállapítható azonban, hogy az elmúlt évtizedek kutatási- és monitoring eredményeinek, rehabilitációs javaslatainak csak töredékét vették figyelembe a terv készítése során. A tervben található szigetközi rehabilitációs javaslat két, ötletszerűen választott terv egyikének kijelölése. A megalapozott döntéshez a tervek nagyobb köréből merítve, az előnyök és hátrányok, valamint a megvalósítás pénzigényének bemutatása elengedhetetlen feltétel.

4. A terv 9-1 mellékletéből megállapítható, hogy jelenleg is több projekt van folyamatban, amely jelentős hatással lesz a szigetközi vízrendszer ökológiai állapotára. Kiemelkedik közülük a "7.2.2.1 Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése" projekt, mely 2009. december 31-én fejeződik be.

Összefoglaló javaslatunk és kérésünk, hogy e projekt befejezése után, az eredményeinek figyelembe vételével vizsgálják fölül és módosítsák a jelen vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. A felülvizsgálat lehetővé tenné egyesületünk javaslatainak figyelembe vételét is.

Összeállította: Hajósy Adrienne - Lajtmann József

Győr, 2009. november 17.

1-1 Szigetköz

2009/11/18 20:12

A hozzászólások megítéléséhez

Mint láthattuk, a közelmúltban rövid idő alatt számos hozzászólás érkezett, amely támogatta a Szite 3 gátas műszaki javaslatát.

Ezzel kapcsolatban arra hívnánk fel a VGT-hez érkező társadalmi vélemények összegzőinek a figyelmét, hogy a "Szigetköz-csallóközi Duna ártér rehabilitációjának közös megalapozása" c. tanulmányban, (http://www.szigetkozosen.hu), valamint a KVVM ezirányú (http://www.bosnagymaros.hu) honlapján olvashatóak szerint - ez utóbbi egyik szakértője Janák Emil, EDUVIZIG - a Szite műszaki javaslata nem 3, hanem 8 betonművel, árvízkapuval és hajózsilippel kombinált fenékküszöb építését irányozza elő.

Ennél fogva a "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratá"-ban szereplő Szite 3 gátas verzióját támogató vélemények jogilag semmisek. Ugyanis, a Szite 3 gátas verzióját támogatók egy gyakorlatilag nem létező műszaki javaslatot támogatnak. Így, jogszerűen, a Szite 3 gátját támogató vélemények nem számíthatók be a tényleges (a fenti dokumentumok szerint 8 gátas) verziót támogató hozzászólások közé.

2009. november 18.

A Duna Charta véleménye a Szite "3" gátas javaslatáról

A "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kézirata" a Szite tervét úgy ismerteti, mint egy 3 gátas, műszakilag jól kidolgozott, földmunkát alig igénylő, az árvízi kockázatot nem növelő beruházást. Az alább ismertetett dokumentumok ezt cáfolják. A Szite javaslata 8 gátat irányoz elő, jelentős földmunkával jár, és növeli az árvízi kockázatot.

2007 óta, amikor a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány megjelentette a "Szigetköz-csallóközi Duna ártér rehabilitációjának közös megalapozása" c. INTERREG project zárótanulmányát, ismert, hogy a Szite javaslata nyolc gát - fenékküszöb - építését irányozza elő a szigetközi Duna-szakaszra.

A dokumentumból való szószerinti idézetet a hozzászólásunk végén található.

Idén februárban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a bős-nagymarosi üggyel kapcsolatos honlapján nyilvánosságra hozta a Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányát, melyben a "Szite" műszaki javaslatát "sűrűn alkalmazott duzzasztás"-ként jellemezték, amely nyolc duzzasztót tervez a szigetközi Duna-szakaszra. A KVVM-ben megerősítették a dokumentumban találhatóakat, azaz, hogy 3 gátas Szite megoldást nem is vizsgálnak, mert olyan nem létezik: a Szite javaslata nem 3 gátat irányoz elő, ugyanis az első 3 gát megépítését továbbiak követnék, és végeredményben 8 gátat építenek.

A fenti dokumentum szakmailag megalapozottnak tekinthető, hisz az azt kidolgozó nemzetközi szakértőgárdában ott található Janák Emil, az Eduvizig igazgatójának neve is.

A fenti tények - azon felül, hogy fent vannak az interneten - elhangzottak már a Rádióban, a Televízióban, a Vízgazdálkodási Fórumokon, és sajtóközlemény is foglalkozott vele: http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=22173.

A KVVM dokumentumából az is kiderül, hogy a Szite terve a megvalósítás terén (vízhozam, oldalágak összeköttetése, az építkezés hatása a környezetre, költségkihatás stb.) erősen kidolgozatlan. A KVVM Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányában (http://www.bosnagymaros.hu), leírt megállapítások - szószerint idézve a tanulmányból - a hozzászólásunk végén található.

A Szigetközösen honlapján található, az Ökoplan Gis Kft által készített dokumentumból az is látszik, hogy a Szite terv első három gátjának megépítése is már igen jelentős földmunkával - másfél millió köbméter - járna. - A tanulmány ezirányú megállapításai - szószerint idézve a tanulmányból - a hozzászólásunk végén található.

Nyilvánvaló, hogy semmilyen szempontból nem mindegy, hogy 3 vagy 8 keresztgát épül-e a szigetközi Duna-szakasz 40 kilométeres szakaszára, hiszen ez érinti a várható költségek, az ivóvízbázisok, a víztisztaság, az árvízvédelem, a talajvízszint,és az ökológiai rendszerek kérdését.

A helyieket leginkább az árvízvédelem érinti, mert nyolc duzzasztó nyilvánvalóan sokkal jobban megemeli az árvízi szintet, mint három duzzasztó, így a nyolcgátas terv elhallgatásával a szigetközi lakosság és döntéshozók megnyerése a tervezet számára könnyebbé válik, hiszen azok nem tudják megítélni a tervezett beavatkozás tényleges kockázatát. Hogy mást ne említsünk: képzeljék el a 2002-es árvizet úgy, hogy a szigetközi Duna-szakaszon 8 fenékküszöb duzzasztja az árvízszintet, és lassítja az árhullám levonulását!

Szószerinti idézet a Szigetközösen honlapjáról:

(Végleges tanulmány összefoglalói/04 Szite változat http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=9)

" A SZITE javaslat megszületése

... A javaslat szerint első ütemben a leginkább fontos két fenékküszöb építését szükséges elvégezni, és az eredmények értékelése alapján kerülhet sor a további hat küszöb beépítésére. ...

... Ezért a továbbiakban a célt a felek abban határozták meg, hogy első ütemben három dinamikus fenékküszöb építésére kerül sor, majd ezek üzemeltetési tapasztalatainak kiértékelése után épülhetnek a további művek, amelyek a főmeder felszíngörbéjét finomítják, egyenletesebbé teszik. A javasolt változat a SZITE nevet kapta. ... "

Ugyancsak a Szigetközösen honlapjáról szószerinti idézet:

Tájhasználati végleges tanulmány (Ökoplan Gis Kft, http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=13)

61. oldal

"... Kiegészítő információ alapján (Láng I., 2007. dec.) 1,5 millió m3 zátony anyag kotrásával és elszállításával indokolt számolni. ...

62. oldal:

" ...Pontosított számítások szerint a zátonykotrás mennyiségére a pótlólagosan megadott /2.sz. melléklet/ 1,5 millió m3 anyagmennyiség veendő figyelembe. Még ennek a mennyiségnek a kitermelése és mozgatása is kritikusnak tekinthető azonban környezeti hatásait tekintve, különösen a szigetközi hullámtér ökológiailag értékes, természetvédelmi védettség alatt álló területei esetében. ..."

Szószerinti idézet a KVVM Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmányából (http://www.bosnagymaros.hu)

97. oldal:

III-1.3. alváltozat** (7. sz. változat) sűrűn alkalmazott duzzasztás, ahol kezdetben csak három gátat építenének, majd megvizsgálva a kialakuló új vízjárást és vízszinteket, kiválasztanák a további gátak helyét.

** Az INTERREG III project "Laying the joint foundation of the rehabilitation ofthe Szigetköz-Zitny Ostrvside-arm system ot the Danube inundation area, 2007" keretében kidolgozott ún. "Szite javaslat"

122. oldal:

- A vízhozam rendszer leírása (működés)

Nem tárgyalták részleteiben

- Vízszintingadozások

További vizsgálatok szükségesek

- Áramlási rendszer

Lásd fent.

- Üledékszállítás és meder stabilitás

További vizsgálatok szükségesek

- Laterális erózió és depozíció

További vizsgálatok szükségesek

- A migráció hosszanti és oldalirányú csatlakozásának leírása

.... Az oldalsó összeköttetések felméréséhez további vizsgálatok szükségesek

- Az oldalágak összeköttetése

További vizsgálatok szükségesek

123. oldal:

- Építkezési területek vizsgálata

A nyárfaerdő és a természetes faállomány, a víztestek, gátak és töltések stb. összterületét és százalékos arányát nem vették figyelembe.

- Az érintett védett területek vizsgálata

Lásd fent.

- A megvalósításra vonatkozó megkötések és megszorítások

Ezt nem vizsgálták

- Az intézkedés költségeinek felmérése

Nem végeztek költség felmérést

A fentiek miatt kérnénk, hogy a továbbiakban a VGT kéziratokban a Szite tervét a valódi tartalmának megfelelően ismertetéssék. A Szite javaslata 8 gátat irányoz elő, jelentős földmunkával jár, és növeli az árvízi kockázatot.

A Duna Charta véleménye a "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratában" olvashatókról

A "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratában" több megtévesztő, valótlan adat vagy állítás szerepel, amit kérnénk törölni, illetve korrekt módon feltüntetni a végleges tervezetben.

- Felhívnánk a figyelmet, hogy amennyiben a "Szigetköz-csallóközi Duna ártér rehabilitációjának közös megalapozása" c. tanulmányban, (http://www.szigetkozosen.hu) és a KVVM ezirányú (http://www.bosnagymaros.hu) honlapján olvashatóakat hitelesnek fogadjuk el (utóbbinak egyik szakértője Janák Emil) akkor a "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratá"-ban valótlanul szerepel, hogy a Szite javaslata 3 fenékküszöb építésével járna. Ugyanis a fent idézett dokumentumok szerint a Szite műszaki javaslata nem 3, hanem 8 gát (betonművel, árvízkapuval és hajózsilippel kombinált fenékküszöb) építését irányozza elő.

- Ugyancsak nem állja meg a helyét, hogy a Szite javaslata ne növelné meg az árvízveszélyt. A 2007. szeptember 14-i Dunaszigeti Konferencián Láng István: "A fizikai modellezés eredményeinek összefoglalása"c: előadásában olvasható, hogy a zátonyok elkotrása, a dunai partél levágása (azaz a partnak nem csak a növényzettől való megtisztítása, hanem annak a part eredeti szinjénél mélyebbre való legyalulása), valamint egy további növényzetmentes sáv kialakítása után még szükség van a védőtöltések szintjének megemelésére, ami egyértelműen azt jelenti, hogy a javasolt beavatkozás emeli az árvízszintet. http://www.szigetkozosen.hu/index.php?p=list@docs&cid=6)

- Nem felel meg a valóságnak az a VGT kéziratban olvasható állítás, sem, hogy a Szite a javaslatával visszaállítaná az 50-es évek vízdinamizmusát. A Szite dokumentumában megtalálható, hogy a Szite műszaki javaslatának megvalósítása esetén az éves vízszintingadozás mindössze 1.5 méter lenne Felső- és Középső-Szigetközben, míg 1.8 méter Alsó-Szigetközben. Másfél méter vízszintingadozás dinamikusnak nevezhető egy pataknál, de Szigetközben, - ahol az 50-es években a 6-7 métert is elérhette az évi vízszintingadozás - a évi másfél méteres vízszintingadozása inkább statikusnak nevezhető, mint dinamikusnak.

A Szite javaslata több ponton is szögesen ellentétes a VKI-val. A VKI ajánlása szerint, idézve: "Nagy folyók esetében a szabályozottság csökkentése inkább az jelenti, hogy nem építünk újabb partvédő műveket és keresztirányú műveket..." Azaz a Szite gátakat (betonművel, árvízkapuval és hajózsilippel kombinált fenékküszöböket) előirányzó javaslata egyértelműen ellentétes a VKI iránymutatásával. Emellett megszüntetné Szigetköz térségében az utolsó élő rendszerű folyószakaszt, méghozzá úgy, hogy - a "Szigetköz-csallóközi Duna ártér rehabilitációjának közös megalapozása" c. tanulmányban olvashatók szerint- a Duna mederben természetes szukcesszióval kialakult védendő növénytársulásokat, élőhelyeket pusztítana el. Jelenleg a főmeder őrizte meg azt az áramlási viszonyt, ami a mellékágrendszert jellemezte, és a Szite javaslata ott is duzzasztott pangó víztömeget alakítani ki, olyat, amely a mellékágrendszerben ma is megtalálható, és amin lényegében a Szite terve sem változtatna.

Ugyancsak ellentétes a VKI-val, hogy a Szite terv műszaki beavatkozása a megnövekedett árvízveszélyt csökkentendő, védendő szigeteket semmisítene meg kotrással Alsó-Szigetközben. Érthetetlen, hogy erről a VGT-ben nem lehet olvasni.

- A "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratá"-ban olvashatóakkal ellentétben Szigetközre 9 alternatív műszaki megoldás van, amelyek a KVVM www.bosnagymaros.hu honlapján megtekinthetők. A VGT kézirat önkényesen emeli ki a Szite megoldását, elhallgatva annak hátrányos oldalait, és érdemben nem taglalva a többit. Az is említés nélkül marad, hogy árvízvédelmi szempontból két megoldás van, ami az árvizet nem emeli: a jelenlegi, valamint a mederfeltöltéses megoldás, az összes többi szükségképpen megemeli az árvízszintet.

Az, ami a Szigetköz vízgazdálkodási tervezetben a Duna és a mellékágrendszer rehabilitációjával kapcsolatban olvashatóak, azok halmozottan ellentétesek a VKI szellemiségével, iránymutatásaival. Végeredményben egy több évtizedes terv, a Bős-Nagymarosi Erőműrendszer felső szakaszára tervezett eredeti műtárgyak megvalósítását terjesztették be a VKI-ba csomagolva.

Mosoni-Duna

A Mosoni-Dunán tervezett beavatkozások felsorolásából megállapítható, hogy abból a tényleges beavatkozásokra, azok tényleges hatására nem lehet következtetni, ami "Intézkedések" címén a "Szigetköz alegység vízgyűjtő gazdálkodási terv kéziratá"-ba leírásra került, az műszaki szempontból megítélhetetlen.

A Mosoni-Duna felső szakaszánál "Intézkedések" címen mindössze ennyi olvasható, szó szerint idézve,:

"Lokális mederkorrekció, lefűződött mellékágak rehabilitációja, külterületi szakaszokon a meder szűkítése, belterületi szakaszokon társadalmi igényeknek megfelelő partrendezés, hosszirányú átjárhatóság biztosítása. Jó mezőgazdasági gyakorlat bevezetése."

Hasonlóan, a műszaki és a tényleges beavatkozás mikéntje szempontjából értékelhetetlen az, ami a középső és az alsó szakasz Intézkedéseinél olvasható.

A leírtakból megítélhetetlen, hogy tényleges megoldásként mit terveznek, hogy a tervezett műszaki beavatkozások ténylegesen összeegyeztethetőek-e a Víz Keretirányelvvel, vagy azzal ellentétesek, hogy a tervezett műszaki beavatkozások a vizeink jó ökológiai állapotba való hozását segítik elő, vagy csak évtizedes vízügyi tervek leporolását és VKI címkével való feldíszítését jelenti. Megállapítható, hogy a tervezett intézkedések listája valójában egy kitöltetlen biankó csekk, megvalósítása a bizalmi elvre épül, hogy a civil szféra higgye el, hogy a "lokális mederkorrekció, és a külterületi szakaszok szűkítése" mindazon vízügyi munkálatok tömör összegzése, amelyek az elkövetkező években a Mosoni-Duna felső szakaszát és annak vízparti élővilágát segítik majd jó ökológiai állaptba hozni.

A Mosoni-Duna torkolatának áthelyezését és annak megduzzasztását öt szóval elintézik, idézve: "torkolati duzzasztó és halátjáró építése". Az öt szóval leírt, gyaníthatólag több milliárdos beruházás, bár kétszeresen is ellentétes a VKI-val (a torkolati folyószakaszt áthelyezi, és a folyót megduzzasztja, habár a VKI ajánlása: "Nagy folyók esetében a szabályozottság csökkentése inkább az jelenti, hogy nem építünk újabb partvédő műveket és keresztirányú műveket"), mégis a hazai VGT-ben ez vizeink "jó" ökológiai állapotba való hozását segíti elő.

A Mosoni-Duna mesterséges módon, a vízügyi szervek által meghatározott mennyiségben kapja a vízutánpótlást egy zsilipen keresztül. Ezért elfogadhatatlan, hogy a kis vízhozamra hivatkozva akarjanak medret szűkíteni a felső és középső külterületi szakaszokon, és a kevés vízhozamra hivatkozással akarjanak a torkolatnál duzzasztót építeni. Ezek a beavatkozások ellentétesen a VKI-val. Elfogadhatatlan az az indok, hogy amiatt nem lehet nagyobb vízhozamot biztosítani a Mosoni-Dunán, mert akkor a magas víz elöntené egyes falvak strandját. A VKI nem ad lehetőséget arra, hogy egy falu strandjára hivatkozva szántszándékkal alacsonyan tartsák a vízhozamot, majd az alacsony vízhozamra hivatkozva mederszűkítésekkel próbálják megemelni mesterségesen megemelni a vízszintet.

A Mosoni-Duna alsó részének lesüllyedt vízszintje nem természeti folyamatra vezethető vissza, annak oka a bősi erőmű felvízcsatornájának medereróziója, ami a Duna medrét kimélyítette, így a Mosoni-Dunából torkolatából mintegy "kicsúszik" a víz. A bősi erőmű káros hatásait viszont nem egy - A VKI-val elvárásaival ellentétes - újabb duzzasztóval és folyótorkolat áthelyezéssel kell orvosolni. A Bős alatti medererózió feltöltéssel és mederstabilizációval mérsékelhető, ez majd a Mosoni-Dunára vízszintjére is visszahat. A Rajnán a legalsó vízlépcső alatt hasonló módon, visszatöltéssel oldották meg a medereróziót, úgy, hogy az a hajózásban sem okozott fennakadást. Nyilvánvaló, hogy a medervisszatöltés nem eredményez stabil mederállapotot, és az folyamatos karbantartást, anyagvisszapótlást igényel.

Ez az ára az olcsó és környezetbarát vízerőműnek.

2009-11-18.

Duna Charta

1-3 Rába

2009/11/10 09:01

A Reflex Környezetvédő Egyesület véleménye és javaslatai

A www.vizeink.hu honlapon elhelyezett anyagokról az alábbi vélemény mondható el:

- A terv gyakorlatilag azonos a konzultációs anyaggal, a társadalmi konzultációkon elhangzott és a beadott javaslatokat nem tartalmazza.

- A terv legtöbb pontja, azokban való megállapítások, általánosak, nem a vízfolyásra vonatkozóak (jellemzés, terhelések, hatások, monitoring, célkitűzések, gazdasági elemzések, intézkedési program, közvélemény tájékoztatása), ráadásul számos megfogalmazás többször is ismétlődik.

- Vannak elemei, melyek szubjektív megállapítások (pl. vizek állapotának minősítése),

- A terv technokrata szemlélettel ítéli meg a jó ökológiai állapot minősítést. Csak a kotort meder a jó állapotú, a természetes vizes élőhely már nem az...

- Az anyag bemutatja, hogy súlyos károkat okozott a folyó alsó szakaszán, az 1968.-1977. közötti hidromechanizációs mederkotrás, ennek ellenére irreálisnak tartja a hosszútávon történő természetes helyreállítás elősegítését. Holott ennek a tervnek pontosan erre kéne építenie.

- Ellentétes megfogalmazás a VKI-val és a VGT-vel szemben, hogy a véderdő kap prioritást a folyó természetes állapotú mederkialakításával szemben.

- A Rába és Pinka holtágak, valamint a mélyárterek élőhelyeinek revitalizációját fontosnak ítéli a terv, de arra már nem ad megoldást.

- A folyók hosszirányú átjárhatóságát jelöli meg a terv az egyik legfontosabb feladatnak. Viszont a közelmúltban átadott nicki hallépcső igazolta, hogy az ilyen műtárgyak nem látják el az elvárt funkciót. Próbavizsgálat (monitoring) igazolta, hogy mind a fajszám, mind a mennyiség terén jelentéktelen migrációs szerepük van. Szükséges lenne a duzzasztók szerepét újra értékelni, közép- és hosszútávon való megszüntetésüket tervbe venni.

- A Rába Sárvár alatti, jelentősen módosított, csatornázott szakaszára három konkrét megoldási javaslatot említ a terv. Feltűnően ebből csak a további hét duzzasztógát építését (1. számú javaslat), azaz a folyó tavacskák rendszerévé történő átalakítását preferálja, a másik két javaslatot nem is elemzi.

- Szakmai felkészületlenségre, tájékozatlanságra utal a terv azon kijelentése, hogy a jelenlegi szét- és túlkotort meder szűkítése (2. számú javaslat) további medersüllyedést okoz. Nyilván a tervező a sodorvonal mesterséges - sarkantyúk, szigetek, zátonyok általi - megnyújtását, a folyó meandereztetését, "megakadályozhatatlan" erodálást okozó energianövelő tényezőnek értékelte(?!).

- További civil javaslatként szerepel, hogy a hullámtérben, illetve a hullámtéren kívüli Holt-Rába ágak bekapcsolásával, a meandereztetéssel helyreálljon a 70-es évekbeli mozgó, a lebegtetett hordalékot szállító folyó, az akkori, ideális vízszint, illetve annak segítségével a talajvízszint (3. számú javaslat). Ezt a javaslatot is szakmai komolytalansággal kezelve, a társadalmi tájékoztatás folyamatához csatolja a tervező.

- A Rába vízgyűjtő-gazdálkodási tervének általános hibája, hogy csak régi (polcon porosodó), a VKI előírásától eltérő, a vizeink ökológiai állapotát károsító gátrendszeres tervekre épült. Azokat jelöli meg megoldásként vizeink jó állapotának elérésére.

- Megjegyzés: A terv mellékleteként megjelölt intézkedési program, valamint intézkedési csomagok és elemek nem találhatók a honlapon.

Győr, 2009. november 9. Összeállította: Lajtman József, a Reflex elnöke

1-4 Marcal

2009/11/10 17:09

A Reflex Környezetvédő Egyesület véleménye és javaslatai

A www.vizeink.hu honlapon elhelyezett anyagokról az alábbi vélemény mondható el:

- A terv gyakorlatilag azonos a konzultációs anyaggal, a társadalmi konzultációkon elhangzott és a beadott javaslatokat nem tartalmazza.

- A terv legtöbb pontja, azokban való megállapítások, általánosak, nem a vízfolyásra vonatkozóak (jellemzés, terhelések, hatások, monitoring, célkitűzések, gazdasági elemzések, intézkedési program, közvélemény tájékoztatása), ráadásul számos megfogalmazás többször is ismétlődik.

- A terv technokrata szemlélettel ítéli meg a jó ökológiai állapot minősítést. Csak a kotort meder a jó állapotú, a természetes vizes élőhely már nem az...

- A 80-as években, a Marcal Térségi Meliorációs munkák keretében Győr-Moson-Sopron, Vas és Veszprém megyékben a Marcalt tápláló kisvízfolyások jelentős részét betöltötték, a parti növényzetet teljes mértékben kitermelték. Mivel az alagcsövezés (drénezés) nem váltotta ki ezen vízfolyások funkcióját, így nagy területeken (szántókon) jelent meg a belvíz. A kitermelt bokrok, fák okán nagymértékű lett a termőtalaj pusztulása, a defláció, a talaj kiszáradása. A terv a dréncsöves altalajöntözés lehetőségét is felveti, viszont fontosabb lenne - pontos felmérések alapján - a beavatkozás előtti állapot helyreállítása. A régi árkok, vízfolyások, a szikkasztást és tározást ellátó természetes mélyterületek revitalizálása.

- A terv számtalan helyen veti fel a medrek feliszapolódását, kotrásuk szükségességét, ennek pont ellen mond, hogy közben - a mederfeltöltődést előidéző szakaszduzzasztásokat javasol (?).

- Mivel a Marcal vízgyűjtőterületének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll, így fontos eleme a tervnek a tápanyag-felesleg megkötésére kialakítandó parti védőzóna, védőfásítás. Sajnos ezek is eltűntek a meliorációs munkák során. Helyreállításuk, illetve a tervben megjelölt további zónásítás feltétlenül szükséges.

- A terv helytelenül, az alegységet - síkvidéki jellege mellett - csak a Sokorói és a Pannonhalmi dombságnál nevezi dombvidéki jellegűnek. A Bakony, Somló, a Sümeg, a Ság hegyek, a Kemeneshát, stb. kimaradnak?

- Az anyag a hosszirányú átjárhatóság akadályának a duzzasztókat, zsilipeket okolja. Ennek ellenére azok szükségességének vizsgálatát, vagy megszüntetésüket nem tervezi.

- Az ipari szennyvízkibocsátások határértékekhez kötöttek, így érthetetlen, hogy egy VKI-VGT anyag a műszaki követelmények kötelező betartása helyett, a megfelelő műszaki feltételek megfizethetőségi problémáit veti fel.

- A terv szerint "a kisvízfolyások legnagyobb részén szükséges a mederrehabilitáció, beleértve a különböző fenékgátak, fenékküszöbök felülvizsgálata, szükség esetén átépítése vagy elbontása", ennek ellenére a NYDOP-4.2.1/A intézkedésben mesterséges duzzasztást terveznek be (!?).

- A Pápán tartott Társadalmi Fórumon két horgász egyesületi elnök is kérte a Holt-Rába (a tervben helytelenül Holt-Marcal néven szerepel!) folyamatos és jelentős mennyiségű vízpótlásának - a VGT keretein belül történő - megoldását. Ezt ők a vizeink honlapon is kérték. Ennek ellenére a terv nem is foglalkozik vele, pedig némi műtárgy átépítéssel a Marcal, valamint a közvetlen a betáplálás alatt lévő Rába is lehetőség ad a Holt-Rába és a lefűzött ágrendszerének vízellátására, helyreállítására.

- A Marcal hazáink egyik állandó, de csupán egy-kétszáz liter/másodperc vízhozamú vízfolyása, így elég furcsa a terv azon része, amely az ökológiai szemlélettel kialakítható hajózást és kikötőket elemzi.

Győr, 2009. november 10. Összeállította: Lajtmann József, a Reflex elnöke

1-6 Által-ér

2009/11/18 09:35

Észrevételek az 1-6 Által-ér vízgyűjtő gazdálkodási tervéhez

- A 2.1.2. pont ( 14. old. ) szerint a Carbonex Kft. évente 110 em3 bányavizet vezet a Galla-patakba. Tudomásunk szerint a Carbonex Kft. a vízjogi engedélye alapján kitermelt karsztvizet ( és nem bányavizet ) nem a Galla-patakba vezeti.

- A 2.4.2. pontban talán érdemes lenne megemlíteni a többi ( nem ivóvíz kiemelésére szolgáló ) karsztra telepített fúrólyukat is ( pl. XV/b aknai fúrólyukak, Carbonex Kft. területén található furólyuk ).

- A 2.5.2. pont Horgászat fejezet szerint ( 20.old. ) problémaként merül fel, hogy a horgászati célú haltelepítések következtében a természetes faunától eltérő fajok kerültek a felszíni vizekbe, így az őshonos halfajok életfeltételei romlanak. Ugyanerre utal az 5.5.1.4. pont első mondata is, mely szerint a vízgyűjtő terület halfaunája a természetes állapotoktól jelentősen eltér. Ugyanakkor ugyanezen pontban két mondattal később az szerepel, hogy problémaként jelentkezik, hogy nem történtek a vízgyűjtőn mérvadó halfaunisztikai felmérések sem a múltban, sem pedig a jelenben, így a jelenlegi fennálló és a referencia állapotokra csak következtetni lehet. Ha valóban nem történtek felmérések a múltban, akkor adathiány miatt nem lehet a referencia állapotra következtetni és nem lehet megmondani, hogy milyen volt a természetes halfauna a régmúltban. Ezt az ellentmondást célszerű lenne az anyagban megszüntetni.

- Az 5.5.1.1. pont szerint az Által-éren a XIX. században létesített tavak ( Tatai Öreg-tó, Bánhidai-tó, Környei-tó, Bokodi-Öreg-tó, Majki-felső-tó ) folyamatos szinten tartását a természetes vízhozamok biztosították. A XX: század 30-as éveiben a Bánhidai-tó jelentős bővítésére került sor. Az első vízkészlet probléma Bokodi Erőmű hűtőtavának megépítésekor keletkezett, de ennek kiküszöbölésére vízpótló vezeték került kiépítésre. A nagyarányú bányavízemelés következtében relatív vízbőség keletkezett és újabb erősen módosított víztestek keletkeztek. A bányászati célú vízkiemelések megszűntek és ezért visszatérő vízhiánnyal kell számolni a nyári időszakban. Célszerű lenne meghatározni az Által-ér különböző keresztszelvényeiben fellépő vízhiány mértékét és időbeli lefolyását. Annak ismeretében meggondolandó, hogy a korábbi kedvező vízmennyiségi állapotot nem célszerű-e - abban az időszakban, amikor vízmennyiségi gondok vannak - felszín alatti ( karszt ) víz kiemelésével megteremteni. Meglévő vízkiemelő helyről történő 1 m3 mennyiségű karsztvíz kiemelés fajlagos költsége kb. 50 Ft/m3. ( 1 m3/perc folyamatosan egy évig kb. 25 MFt ).

- A 8.2. pont jó tógazdasági, tógazdálkodási, halgazdálkodási, horgászati gyakorlat alkalmazását tartja szükségesnek. Ma nehezen megfogható, hogy ezek a fogalmak mit takarnak és milyen előírásokat fognak tartalmazni. Ezért nehezen képzelhető el, hogy a 2012-ig megalkotandó jogszabályok előírásait 2015-ig meg is lehet valósítani. A halgazdálkodást folytatók ma is a halászati hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján végzik tevékenységüket.

- A 8.5.2. pont szerint szükséges az Által-ér vízrendszer vízjogi üzemeltetési engedélyeinek felülvizsgálata, valamint azok összehangolása ( havi vízmérleg elkészítése és felügyelete ). Ezzel egyet is lehet érteni. Azzal viszont nem, hogy a Bánhidai-hűtőtó üzemeltetését és szükségességét felül kívánják vizsgálni, mert az erőmű leállt és a tavat jelenleg csak horgászati célra használják. Van más erősen módosított víztest is az Által-ér vízgyűjtőn, amelynek ugyanúgy csak halgazdálkodási hasznosítása van. A tó tulajdonosa ( Bánhida Erőmű Kft. ) érvényes villamos energia termelési működési engedéllyel rendelkezik, az erőmű működtetését jelenleg környezetvédelmi okok miatt szünetelteti és kérelemmel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz egy új erőmű létesítése érdekében. Tehát egy ismételt erőműi működtetés nemzetgazdasági szempontból nem kizárt. A tó a kft. tulajdona , vagyonleltárában szerepel, megszűntetésének költsége milliárdos nagyságrendű, nem beszélve a tulajdonos kártalanításáról, mivel vagyontárgya megsemmisül. Ezért a tó megszüntetése nem tűnik célszerűnek. A Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere által kezdeményezett 2009. november 4.-én megtartott megbeszélésen - melyen többek között Janák Emil, Sütheő László és Bartal György urak is részt vettek - elhangzott, hogy az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Komárom-Esztergom megyei albizottságának 2009. szeptember 22.-i ülésén megalakult a Komárom-Esztergom megyei Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság és úgy döntött , hogy a tó elbontása helyett a tó átfolyásos jellegének megszüntetését javasolja szabályozható betáplálással úgy, hogy a tó mint vizes élőhely fennmaradjon. A megbeszélésen az is elhangzott, hogy az esetlegesen felmerülő vízpótlás költségeit várhatóan az oldalvíztároló használójának kell finanszíroznia. Ez a műszaki megoldás kétségtelenül jobb, mint a tó megszüntetése, de nem elfogadható. Egyértelműen mérésekkel bizonyítható, hogy a tó az Által-ér vízminőségét javítja. A tóból elfolyó víz tisztább, mint az oda Környe felől érkező. A tó párolgási vesztesége mindössze kb. évi 300 em3, melynek elmaradása az Által-ér vízmennyiségi problémáit nem oldja meg. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a tó elmocsarasodik az átfolyó víz hiánya miatt. A Víz Keretirányelv szerint valamennyi vizet jó állapotba kell hozni, mely a víz tisztaságán kívül a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is jelenti. Ez alól a Bánhidai-hütőtó sem lehet kivétel. Az építendő - tavat elkerülő - Által-ér meder kialakítása jelentős költségekkel jár és egy újabb erősen módosított víztest szakasz jön létre. A jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyek felülvizsgálatakor nem csak a jelen állapotot kell figyelembe venni, hanem gondolni kell a jövőben esetlegesen megvalósítandó fejlesztésekre is. A meglévő vízkészletek ma a Bánhidai-hütőtó igényei nélkül sem biztosítják a megfelelő mennyiségű vizet , ha azt akarjuk, hogy a vizek a tározókból tovább vezetődjenek, ezért azt mindenképpen valamilyen forrásból pótolni kell. A vízigények számításánál és időbeli lefolyásának meghatározásánál valamennyi vízigényt figyelembe kell venni. A jó állapot megvalósítása érdekében teendő intézkedések finanszírozása várhatóan csak részben oldható meg pályázati forrásokból, ezért valószínűleg a vízhasználók is anyagi áldozatot kell, hogy vállaljanak. Ha ez közös a vízfolyást használók által és valamely elfogadható paraméter alapján történik nincs is vele gond. De azért az nem elfogadható, hogy valamely vízhasználó ( pl. oldaltározós tó használója ) már csak azért is, hogy a jelenlegi ( nem jó ) állapotot is fenn tudja tartani anyagi áldozatot hozzon és a jó állapot megteremtése érdekében még további költségeket finanszírozzon. Ezért, miután a Bizottság jóval a tervre vonatkozó hozzászólási határidő lejárta előtt és a hozzászólások ismerete nélkül hozta meg döntését, javaslom, hogy a Bizottság ezt a témát ismételten tárgyalja meg és a tó jelenlegi formában való megmaradását javasolja más vízpótlási alternatívák megfogalmazásával.

Weisz Tibor

Tatabányai " Jó-szerencsét " Horgászegyesület elnöke

1-6 Által-ér

2009/10/08 10:53

Által-ér vízgyűjtő-gazdálkodási terv tavakkal kapcsolatos vélemény

Véletlenül találtam rá a honlapon a vízgyűjtő-gazdálkodási terv anyagaira. Ezek közül, mint a lakóhelyem környezetével foglakozó tanulmány, az Által-ér alegységgel kapcsolatos anyag tanulmányozása késztetett hozzászólásra.

Az elkészített anyag rendkívül sokrétű és sok szempontból járja körül a kérdést. Ugyanakkor meglepően keveset foglalkozik a területen található nagyszámú kisebb nagyobb méretű horgásztavak, pihenőtavak kérdésével. Ezek közül akadnak olyanok, amelyek semmiféle vízutánpótolódással nem rendelkeznek.

A tervben is említett bányászati tevékenység Tatabánya környékén az elmúlt évtizedekben több ilyen tó kialakulását eredményezte. Ezek közül a megmaradt tavakon horgászati tevékenység folyik, illetve a Síkvölgyi tavak körül mintegy 500 telekből álló üdülőövezet is kialakult a horgászati tevékenység mellett. A bányászathoz kapcsolódó vízemelés leállításával, a vízutánpótlás megszűnésével, a megmaradt tavak katasztrofális állapotban kerültek. A tavak egy része kiszáradt, a megmaradtakon több méteres vízszintcsökkenés következett be, ami az elmúlt évtizedek alatt kialakult ökológiai egyensúlyra kedvezőtlen, veszélyeztető hatással van.

Az elkészített tervben hiányzik az említett tavak állapotának felmérése, az ökológiai helyzet romlásának vizsgálata, üteme, a folyamat megállítására és annak visszafordítására vonatkozó javaslatok.

A tavak kezelői a horgászegyesületek kútfúrás tervezésével próbálkoznak enyhíteni a helyzeten, a vízi létesítmény tervezőktől származó információk szerint jogilag nincs lehetőség felszíni vizek felszín alatti vízből történő pótlására.

A természetvédelem és vízgazdálkodás feladatai közé kell tartoznia a meglévő felszíni nem természetes tavak jó állapotban való megtartásának szabályozása. Nem csak tiltó rendelkezésekkel kell védeni természeti értékeinket, a hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy utánpótlással nem rendelkező tavak vizét indokolt esetben akár felszín alatti vízből is pótolni lehessen.

Lőrincz György

1-10 Duna-völgyi főcsatorna

2009/11/18 22:18

A Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) általános véleménye

Az anyag a véleményezéshez, áttekintéshez túlságosan nagy terjedelmű, a számos kiterjedt és szinte áttekinthetetlen melléklet nélkül sok helyen nem értelmezhető. Ez sokakat elriaszthat a véleményezéstől. A tartalom sokhelyütt túl általános, és nagy mennyiségű, véleményünk szerint fölöslegesen. A társadalmi vélemény kinyilvánítását valószínűleg a konkrét intézkedések váltják/váltanák ki.

A terjedelemnek valószínűleg köze volt/van a fórumokon való alacsony részvételi arányhoz és a vélemények kis számához is.

1-12 Kapos

2009/11/19 16:42

A Völgy Hangja egyesület véleménye

A Koppány-patak (Koppány víztest AEP703) Bonnyapuszta - Koppányszántó közötti szakaszához kapcsolódó javaslatok a Víz Keretirányelv véglegesítése kapcsán

Tisztelt Cím!

Javaslatainkat az alábbiakban összegezzük:

1.) A jó állapot elérésének kitűzött határidejével kapcsolatban

A VKI alapvető környezeti célkitűzése a jó állapot elérése és fenntartása 2015-re, de a Koppány víztestre vonatkozó intézkedések mindegyike 2 x 6 éves hosszabbítással szerepel. Ezt indokolatlanul hosszúnak tartjuk, annál is inkább, mivel az említett szakaszon civil összefogással már folynak a Koppány-patak rehabilitációjának előkészítő munkái. 2010 folyamán kiterjedt ökológiai alapozó vizsgálatok kezdődnek a kijelölt Koppányvölgyi Élőhely Rehabilitációs Kísérleti Területen, amelyek között a vízkémiai jellemzőket (KOI, nitrát, fszfát, stb), valamint a térségünkben (löszös dombvidék) súlyos eróziót, diffúz szennyezést is vizsgáljuk majd a meder-rehabilitációs beavatkozások megtervezéséhez.

A Koppány az eddigi vizsgálatok szerint természetes kategóriájú víztestnek minősül, amelynek kémiai és ökológiai állapota nem jó, azonban a folyamatban lévő agrár-ökológiai és a tervezett természet-harmonikus, mérnökbiológiai módszereken alapuló meder rehabilitációs, parti zonációs beavatkozásokkal a diffúz szennyezés jelentősen mérsékelhető, a faji összetétel pedig javítható. Erre való hivatkozással kérjük az említett határidők 2015-re történő módosítását.

2.) A Koppányvölgyi Élőhely Rehabilitációs Kísérleti Területen eddig lefolyt szemlék és vizsgálatok Koppány-patakra vonatkozó, VKI szempontjából releváns megállapításai

- a Koppány trapézmederrel szabályozott szakaszának szegélyével szomszédos intenzív mezőgazdasági területhasználat inkább a vízfolyás bal (északi) partjára jellemző. A javasolt, élőhely rehabilitációt célzó beavatkozások elsődleges terepe tehát a jobb, azaz a déli part. Ennek előnye, hogy a létrehozott esetleges növényzónák árnyékoló hatása is jobban érvényesülhet.

- a lellei tisztított szennyvíz átemelése miatt a Koppány vizének tisztulását és a vízszennyezéssel gyomosított területek regenerációját elősegítő megoldások (a víz terítése, szélesebb vízinövényzónák létrehozása, mesterséges meanderek létrehozása, inváziós fajok visszaszorítása) javasolhatók, valamint kisebb, oldaltározók kialakítása a főmeder lezárása nélkül.

- javasolt a tisztított rézsűvel rendelkező, egyenes trapézmeder vízszintjének szakaszos emelése bukó műtárgyakkal, surrantókkal, a korábbi Koppány oldalágak vízzel való ellátása az élőhely revitalizációval érintett területeken és csésze alakú szelvény kialakítása az érintett patak szakaszokon...

- javasolt a befolyó oldalerek vízszintjének emelése bukó műtárgyakkal, oldal irányú elszivárgás elősegítése az élőhely revitalizációval érintett területeken...

- javasolt a trapézmeder rézsűszögének csökkentése, illetve köztes zóna kialakítása ...

- bizonyos szakaszokon a csak egyikoldalról fenntartott (járható) töltés kialakítása is megfontolandó...

- néhány szakaszon a tulajdoni viszonyok, a tulajdonosok hozzáállása lehetővé tenne egy természetharmonikus, mérnökbiológiai módszereken alapuló, nagyobb területigényű rehabilitációs szabályozást is...

- sajnálatos módon a jelenlegi agrártámogatási rendszer (ÚMVP) sem segíti a Víz Keretirányelv és a Natura 2000 jogszabályok által elvárt eredmények elérését...

- az eddigi álláspont szerint a parti területek intenzív használata miatt a víz tározására nem állt rendelkezésre elegendő terület, így az árvízmentesítés egyetlen útja a medrek karbantartása (növényzet irtása, mederkotrás) volt, ami az ökológiai állapot nagymértékű romlását idézte elő. A helyzet ezzel szemben az, hogy a kárpótlást követően felaprózódott földhasználat és az időközben eltömődött drénrendszerek és a lecsapolást szolgáló árkok feltöltődése miatt ma már szinte minden község külterületén van oldaltározásra alkalmas terület...

- általánosságban megállapítható, hogy a Koppány-patak hullámtéri tevékenysége nem megfelelő, a legtöbb helyen nincs zonáció, és hiányzik, vagy jelentősen degradált a megfelelő szűrőmező...

- a vízfolyások legalább féloldali partbiztosítását és árnyékolását célzó faállományt a lehetőség ellenére sem alakítanak ki, sőt a spontán kialakuló ilyen zónákat rendszeresen irtják...

- a Koppány esetében a legfőbb szennyező forrást az intenzív növénytermesztés tápanyag és vegyszerterhelése, valamint a lellei tisztított szennyvíz bevezetése jelenti...

- a mérnökbiológiai módszer és a környezetbe illeszkedő komplex vízrendezés szintén a természetes élőhelyek és élővilág környezetminőségét tartja szem előtt. Bár nem a Víz Keretirányelv hatására alakult ki ez a szemlélet, beilleszthető abba, mivel ugyanazon értékeket tartja fontosnak. A mérnökbiológiai módszerek során élő- és holt növényi építőanyagokat használunk fel, amely kedvezőbb feltételeket biztosít a természetes élővilág számára, és ezzel a vizek minősége is javul. A dombvidéki kisvízfolyások, így a Koppány természetharmonikus patakszabályozási módszereként használatát mindenképpen előtérbe kell helyezni, mivel hátrányai (élőmunka igény, területigény, stb) esetünkben inkább előnyként jelentkeznek. A dombvidéki kisvízfolyások mérnökbiológiai módszerrel történő rendezése esetén olyan létesítmények készülnek, amelyek változatos élővilág kialakulását segítik elő, javítják a vízfolyás völgyének vízháztartását, környezetbe illő vegetációt hoznak létre, szem előtt tartva a műszaki igényeket is. A természet-harmonikus vízrendezés, és ezzel együtt a mérnökbiológiai módszer napjaink ideálisnak tartott módszere vízfolyások rendezésére...

- összegezve megállapítható, hogy a Koppány-patak állapotának érdemi javításához az antropogén szennyezés csökkentésén kívül a főmeder és a hullámtér rendezése is szükséges. A meder rehabilitációján belül a mederforma módosítására, de legalább a parti növényzónák helyreállítására lenne szükség. A legcélszerűbb módszer a mérnökbiológiai módszerekre épülő, környezetharmonikus patakszabályozás...

- javasolt a völgytalpakon, a mély fekvésű területeken lévő értékes vizes élőhelyek megóvása, jó állapotba helyezése és kialakítása az élőhelyi gazdagság és változatosság növelése érdekében...

- javasolt pufferzónák kialakítása az intenzív és a parti sáv, valamint az intenzív és a védett területek határán, hogy az intenzív szántóról ne folyjék a Koppány tápanyag háztartását is felborító szennyezett hordalék egyenesen a revitalizált vizes élőhelyekbe. Ezek lehetnek pl. elegyes, több szintű erdősávok, amelyek önmagukban is ökológiai folyosóként szolgálhatnak...

- a térségben a településszerkezeti, demográfiai és természetföldrajzi adottságokra való tekintettel a természetközeli szennyvíztisztítás egyedi, csoportos és település szintű megoldásait kell alkalmazni.

- különösen a revitalizációval, ill. ökológiai védelemmel, fejlesztésekkel érintett területek közelében törekedni kell az egészséges élelmiszer előállítására képes természetközeli gazdálkodás különböző formáinak (legeltetés, gyümölcsösök és egyéb évelő kultúrák, stb) meghonosítására és művelésére...

- javasolt a meredek domboldalakon található erdőterületek további bővítése, az erdők értékének növelése (elegyes fajú és korú, lehetőleg őshonos fajokra alapozott állományok) és a tarvágás felváltása szálaló művelésmódra (pl. pro silva módszer)...

- a területhasználat szerinti szegélyeken javasoljuk olyan, lehetőség szerint többszintű (cserje, alsó+felső lombkorona) növénysávok, fasorok létrehozását, amelyek őshonos fajokra és/vagy valamely öko-szociális szempontból előnyös fajokra (madárbarát fajok, gyűjthető, feldolgozható termést hozók, stb) épülnek...

3. A Víz Keretirányelv szerint kódolt, további javasolt intézkedések

A javaslatokat fontossági sorrendben soroljuk fel:

SZ3 - A hígítási viszonyok szempontjából kedvezőbb befogadóba történő szennyvízbevezetés

A lellei szennyvíz más, olyan befogadóba vezetése, ahol a hígítási viszonyok megfelelőek. A kisvízi időszakban tartósan alacsony vízhozamú Kopány-patak helyett más befogadó keresése.

Amennyiben az SZ3 nem lehetséges, akkor:

PT3 - Szűrőmezők kialakítása (tározók felett és tározók alatt)

Elsősorban a lellei szennyvíz Koppány-patakba vezetése előtti szakaszon és a Gerézdi halastavak kivezetése alatt van szükség rá.

TA6 - Víztakarékos növénytermesztési módok

Célja a Koppányvölgyi Élőhely Rehabilitációs Kísérleti területen a növényfajták váltása, lokális vízvisszatartás, takarékos öntözési technológiák bevezetése.

CS6 - Szakszerű egyedi szennyvíztisztítás és elhelyezés a Szennyvíz Programban nem szereplő csatornázatlan településeken, településrészeken

Célja a szennyvízszikkasztás jelenlegi gyakorlatának felváltása olyan szakszerű egyedi megoldásokkal, amelyek nem veszélyeztetik a talajvíz minőségét.

CS7 - Település szintű természetközeli szennyvíztisztítás és elhelyezés a Szennyvíz Programon felül

Célja a regionális szennyvízelvezető rendszerek helyett alkalmazható alternatív, települési szintű megoldás, mely tartalmazza a szennyvizek összegyűjtését, tisztítását és elhelyezését olcsóbb és természetközeli tisztítási módok alkalmazásával.

FE1 - Felszíni vízhasználatok (vízkivételek, vízátvezetések) fenntartható megvalósítása az ökológiai szempontból szükséges mederben hagyandó vízhozam figyelembevételével

Célja a vízfolyások ökológiai szempontból szükséges kisvízi hozamának megtartása. Ennek érdekében a vízhasználatok ellenőrzése, szükség esetén korlátozása.

Tisztelettel kérjük megállapításaink, javaslataink figyelembevételét!

Köszönettel,

Gelencsér Géza elnök

Törökkoppány, 2009.11.17.

1-15 Alsó-Duna jobb part

2009/11/18 22:14

BITE - Vélemény az Alsó-Duna jobb part alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervről

Az anyag a véleményezéshez, áttekintéshez túlságosan nagy terjedelmű, a számos kiterjedt és szinte áttekinthetetlen melléklet nélkül sok helyen nem értelmezhető. Ez sokakat elriaszthat a véleményezéstől. A tartalom sokhelyütt túl általános, és nagy mennyiségű, véleményünk szerint fölöslegesen. A társadalmi vélemény kinyilvánítását valószínűleg a konkrét intézkedések váltják/váltanák ki.

Megjegyezzük, hogy a terv több helyen pontatlan, pl. következetesen tájvédelmi körzetként említi az 1996. óta a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységeinként védett Gemencet és Béda-Karapancsát. E területek vonatkozásában a leírás és az intézkedések is hiányosak.

Az egész tervben méltánytalanul kevés szó esik a DDNP Duna-menti területeiről ill. annak holtágairól (főképpen Gemencről). A terület országos jelentőségű védett, Ramsari, Natura2000-es és a Nemzeti Ökológiai Hálózat része.

Egy alkalommal már rákérdeztünk, hogy miért nem szerepelnek a Gemenc holtágaira, hullámtéri területeire vonatkozó konkrét információk és intézkedések, a tervezők akkori válasza szerint ezeket a Duna részvízgyűjtő terv fogja tárgyalni, ám abban sem találtuk meg.

Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület

1-16 Felső-Bácska

2009/11/18 22:18

A Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) általános véleménye

Az anyag a véleményezéshez, áttekintéshez túlságosan nagy terjedelmű, a számos kiterjedt és szinte áttekinthetetlen melléklet nélkül sok helyen nem értelmezhető. Ez sokakat elriaszthat a véleményezéstől. A tartalom sokhelyütt túl általános, és nagy mennyiségű, véleményünk szerint fölöslegesen. A társadalmi vélemény kinyilvánítását valószínűleg a konkrét intézkedések váltják/váltanák ki.

A terjedelemnek valószínűleg köze volt/van a fórumokon való alacsony részvételi arányhoz és a vélemények kis számához is.

2-1 Felső-Tisza

2009/11/03 11:07

Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület véleménye

Problematikusnak, részben ellentmondásosnak tartjuk a víztestek mesterséges, erősen módosított, vagy természetes kategóriákba történő besorolását a jelenlegi formában. Szükségenek tarjuk, hogy hozzák nyilvánosságra azt a dokumentációt, illetve értékelési rendszert, amely alapján egyes víztesteket az egyes kategóriákba sorolták.

Véleményünk szerint a VKI hivatalos fogalommeghatározása (2000/60 EK Irányelv) a mesterséges és erősen módosított víztestekre vonatkozóan egyes esetekben nem hozható összhangba a konzultációs anyagban szereplő osztályozással. A konzultációs anyag csupán az "Erősen módosított" víztestek esetében jelzi a változtatás lehetőségét, jóllehet véleményünk szerint a "Mesterséges" besorolás sem minden esetben helytálló.

Szükségesnek látjuk a víztestek kategorizálásának felülvizsgálatát egy nyilvános folyamatban.

Konkrét példák:

- A Felső-Tisza alegységben található Belfőcsatorna és a Nagyhalász-Pátrohai csatorna nyomvonalának jelentős részén nem mesterséges, hanem természetes élőmedrekben (Kis-Tisza, Szebecse, Járat-ér medrek) fut. Ezek a mederszakaszok nyomvonalukban, és több helyen élőviláguk tekintetében is természetesnek tekinthetők. Indokoltnak tarjuk tehát a két fenti csatornát ne "Mesterséges" felszíni vízként tartsák nyilván. Véleményünk szerint a Belfőcsatorna Tiszatelek-Kocobatanya és Paszab közti szakasza medervonalvezetésében és - néhol az Öreg-Túrét idéző - élővilágában (vízitökös-kolokános láptavi hínár, védett növényfajok: Salvinia natans, Trapa natans, mocsári teknős, vidra, jelentős madárvilág, stb) megfelel a "természetes" felszíni vizek kritériumainak. A többi szakaszon, illetve a Nagyhalász-Pátrohai csatorna vonatkozásában az "Erősen módosított" kategória a megfelelő.

Tisztelettel:

Dr. Szigetvári Csaba

természetvédelmi programasszisztens

elnökségi tag

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

A fenti hozzászólást hivatalos levélben 2009.07.31-én megküldtük az Öko Zrt. számára.

2-3 Lónyai-főcsatorna

2009/11/03 11:03

Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Lónyay-vízgyűjtőről

Nem egyértemű számunkra, hogy a konzultációs anyagban és a kapcsolódó mellékletekben szereplő víztestek mi alapján lettek kiválasztva, azaz egyes víztestek miért maradtak ki. Szükségesnek tarjuk, hogy hozzák nyilvánosságra azt a dokumentációt, illetve értékelési rendszert, amely alapján egyes víztestek bekerültek, mások pedig kimaradtak a tervezési folyamatból.

Véleményünk szerint egyes fontos víztestek kimaradása a tervezési anyagból súlyos - és a vonatkozó irányelv alapján nem indokolható - hiányosság. Tartunk attól, hogy a kimaradó víztesteken a VKI céljával ellentétes változások is történhetnek a jövőben. Szükségesnek látjuk a víztestek kijelölésének felülvizsgálatát egy nyilvános folyamatban.

Példák:

- A Lónyay-főcsatorna tervezési alegységben csupán 4 állóvizet (1 természetes, 3 mesterséges) tüntet fel a tervezési anyag. Ebben a listában nem szerepel a Nyíregyháza külterületén, a IX. főfolyáshoz oldalágon csatlakozó Hosszúháti-tó (Nagyszék), amely 125 hektár kiterjedésű természetes állóvíz (szikes tó). A szóban forgó tó a tervezési alegység második legnagyobb kiterjedésű természetes állóvize, állapota szervesnyag-túlterhelés miatt erősen veszélyeztetett. Mindenképpen indokoltnak tartjuk a Hosszúháti-tó esetén VKI intézkedések (pl. TA7) végrehajtását.

- Az átfolyásos tározók - még a jelentős méretűek - sem szerepelnek nevesítetten a tervezési anyagban, így külön intézkedéseket sem.nevesít tervezési anyag. Véleményünk szerint a VKI hivatalos fogalommeghatározása (2000/60 EK Irányelv) alapján a "Felszíni víztest" ("Body of surface water") meghatározás ezekre is vonatkozik.

- A Lónyay-főcsatorna tervezési alegységben a VI. főfolyás nem szerepel a felszíni vízfolyások listájában, jóllehet véleményünk szerint jelentős vízfolyásról van szó, melynek állapota ráadásul több közösségi jelentőségű (Natura 2000) területet is közvetlenül befolyásol.

Problematikusnak, részben ellentmondásosnak tartjuk a víztestek mesterséges, erősen módosított, vagy természetes kategóriákba történő besorolását a jelenlegi formában. Szükségenek tarjuk, hogy hozzák nyilvánosságra azt a dokumentációt, illetve értékelési rendszert, amely alapján egyes víztesteket az egyes kategóriákba sorolták.

Véleményünk szerint a VKI hivatalos fogalommeghatározása (2000/60 EK Irányelv) a mesterséges és erősen módosított víztestekre vonatkozóan egyes esetekben nem hozható összhangba a konzultációs anyagban szereplő osztályozással. A konzultációs anyag csupán az "Erősen módosított" víztestek esetében jelzi a változtatás lehetőségét, jóllehet véleményünk szerint a "Mesterséges" besorolás sem minden esetben helytálló. Példák:

- A Lónyai-főcsatorna tervezési alegységben a III., IV., VII., VIII., IX. főfolyások részben vagy szakaszolva "Mesterséges" illetve "Erősen módosított" kategóriákban szerepelnek. Véleményünk szerint a nevezett vízfolyások (és a kimaradt VI. főfolyás) eredetüket (részben élő, időszakos patakok, "folyások" átalakításával, összekötésével alakították ki őket) és élővilágukat tekintve is egyöntetűen "Erősen módosított" víztestek.

Nem releváns intézkedések:

A Nagy-Vadas természetes állóvíz (szikes tó) a Lónyay-főcsatorna tervezési alegységben. A konzultációs anyag intézkedéseket felsoroló II. mellékletében meglepve fedeztük fel, hogy a Nagy-Vadas esetében kizárólag a VG3 (jó horgászati gyakorlat) intézkedési elem szerepel. Tekintettel arra, hogy a nevezett tóban hosszú ideje gyakorlatilag semmiféle horgászat nem folyik, így a horgászat a tó állapotát nem is befolyásolja. A VG3 intézkedési elem ebben az esetben nem csupán teljesen irreleváns, hanem azt is sugallja, hogy a horgászat újbóli fejlesztése mint cél jelenik meg. A Nagy-Vadas rendkívül értékes szikes tavi élővilága miatt a Natura 2000 hálózat része - a horgászat fejlesztése nem összeegyeztethető a védelmi célokkal.

Szükségesnek látjuk emiatt, hogy a a VG3 intézkedési elem kerüljön ki a tervezetből, és helyette sokkal relevánsabb és indokoltabb intézkedések (VT1, HA2, HA3) végrehajtását célozzuk meg.

Tisztelettel:

Dr. Szigetvári Csaba

természetvédelmi programasszisztens

elnökségi tag

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Jelen hozzászólást 2009.07.31-én hivatalos levélben megküldtük az Öko Zrt. számára.

2-4 Bodrogköz

2009/11/11 13:37

Bodrogköz alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv - tájgazdálkodás, szabályozott vízkivezetés

A tervezési anyag egyik - szerintünk - jelentős hiányosságát szeretnénk véleményünkben részletezni, több releváns téma és alfejezet említésével. A hiányosság véleményünk szerint az, hogy az anyag szinte egyáltalán nem foglalkozik a Bodrogközben kialakított rendszeres vízkivezetés és vízpótlás lehetőségével, így nem is veszi számba a rendszer által nyújtott tájszintű lehetőségeket.

Ez a hiányosság sajnos nem egyedi. A Bodrogközben létrehozott vízpótlási rendszer működése nem előkészített, aminek fő okát abban látjuk, hogy sem a vízügyi igazgatási szervek, sem a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nem vállalta fel a vízpótlással és a tájhasználat váltással kapcsolatos feladatok koordinálását a Bodrogközben. Ennek eredményeképpen az elmúlt években a rendszer fizikailag kiépült, ám annak működése nem lett előkészítve, egyezetve, népszerűsítve. A rendszer mind mezőgazdasági (tájgazdálkodás), mind természetvédelmi szempontból komoly lehetőségeket rejt, ám eddig kevés jel mutat arra, hogy ezeket a lehetőségeket ki tudnánk használni.

Egy vízgazdálkodási tervezési folyamatban azonban elvárható volna, hogy egy ártéri öblözetet táji szinten érintő beavatkozásban a tervezők felismerjék ezeket a lehetőségeket, és hogy a tervezési anyag szorgalmazza a rendszer üzemeltetési feltételeinek megteremtését a szakminisztériumok részéről.

Meg kell jegyezzük, hogy amennyiben a Bodrogközi vízpótlás rendszerét a tervezők figyelembe vették volna annak jelentőségével arányosan, akkor a legtöbb alfejezetben azt indokolt lett volna szerepeltetni.

Alább néhány alfejezet kapcsán írjuk le 'hiányérzetünket'.

Vízrajz

A dokumentum az 1.1.4 fejezetben nem említi meg a tájgazdálkodási mintaterület és a rendszeres, szabályozott vízkivezetés lehetőségének kialakítását. Meggyőződésünk, hogy egy ilyen - mellesleg az elmúlt évben befejezett, 4 100 hektár területet érintő és több milliárd forintos költségen kialakított - mesterséges vízkormányzó rendszer érdemes arra, hogy a táj vízrajzában említésre kerüljön.

Vízkormányzás

A vízkormányzás kifejezés az anyagban csupán egy helyen (2.3.3 alfejezet) kerül elő, ott is csak a csatornák üzemeltetése kapcsán. A vízkormányzás a Bodrogközben tervezett ártér rehabilitáció egyik legfontosabb koncepcionális eleme. Az elmúlt évek szakmai törekvéseit ilyen mértékben figyelmen kívül hagyni legalábbis nem szerencsés.

Fenntartható felszíni vízhasználatok megvalósítása

A '8.4.1 Fenntartható felszíni vízhasználatok megvalósítása a mederben hagyandó vízhozam figyelembevételével' alfejezet nem foglalkozik a vízpótlási célú rendszeres vízkivezetés lehetőségével, ami a Bodrogközben - ártéri öblözet szinten - az országban elsőként kialakított lehetőség. A vízkivezetés ebben az esetben a nagy vízhozamok víztöbbletét vezeti ki a tájba, hosszabb időre megoldva a táj egyes elemeinek vízellátását, víz tartalékolását. Az ilyen módon pótolt víz a mezőgazdasági területek és a természetes élőhelyek számára egyaránt fontos. A vízpótlási rendszer nagy előnye, hogy nem az aszályos időszakokban próbál vizet kivenni, amikor az egyébként is szűkösen áll rendelkezésre.

Ezen logika miatt gondoljuk azt, hogy a fent említett alfejezetben hiba volna kihagyni a Bodrogközben kiépült vízkivezetési lehetőség részletes bemutatását.

Megjegyzés: Hogyan várhatjuk el a helyi gazdálkodóktól, hogy illesszék gazdálkodásukat a rendszeres vízpótlás lehetőségéhez, ha még a vízgazdálkodási tervezési anyagokban sem kap szerepet ez a rendkívül fontos, és a VKI céljaival összhangban lévő alapelv és lehetőség?

Mezőgazdasági vízszolgáltatások

A 7.2.3 'Mezőgazdasági vízszolgáltatások pénzügyi költségmegtérülésének értékelése' alfejezetben sem kerül megemlítésre a vízpótlás lehetősége, csak az öntözés kérdésével foglalkozik az anyag. A nagy vízhozamok víztöbbletének kivezetése és hasznosítása, illetve az esetleges tájhasználat váltás alapjaiban változtathatja meg a gazdálkodásról és az öntözésről, vízellátottságról alkotott álláspontunkat. Illett volna erre kitérni az anyagban.

Területi agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében

A 8.1.1 'Területi agrárintézkedések a tápanyagterhelés csökkentése érdekében' alfejezetben a művelési ágváltás keretében nem említi az anyag a művelési ágváltás és a vízpótlás, vízvisszatartás kapcsolatát, holott a Bodrogközben korábban (a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében) tervezett ártéri tájgazdálkodásnak ez egy alapvető összefüggése. Mellesleg az ártéri tájgazdálkodás lényegéből adódóan megköveteli a szennyező anyagok használatának korlátozását, így hozzájárul a VKI célkitűzéseinek eléréséhez.

Kapcsolódó térségi programok és tervek

A 9. fejezet nem említi a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében készült beruházásokat és azok várható hatását az öblözet vízrendszerére és vízgazdálkodására. Úgy gondoljuk, hogy ez a hiányosság javításra szorul. Ugyan a beruházás, mint projekt megvalósult és a létesítmények átadásra kerültek, a működtetés kérdései még csak az elmúlt egy évben kerültek terítékre. A rendszeres vízkivezetés és vízpótlás, valamint a tájhasználat váltás kérdése javában aktuális a tervezési területen, ráadásul közvetlenül érint 4 100 hektárt, valamint közvetetten ettől lényegesen nagyobb terület vízgazdálkodására lehet jelentős hatással. Javaslom az árvízi vésztározó és tájgazdálkodási mintaterület kérdését, mint helyi programot bemutatni ebben a fejezetben is, különös tekintettel a jövőben a térség és a vízügyi szakma előtt álló feladatokra. Ilyenek lehetnek az üzemrend kialakítása a tájgazdálkodási, rendszeres vízkivezetést alkalmazó működésre, vagy a kapcsolódó gazdálkodói egyeztetések.

Összefoglalás

Általában elmondható, hogy a tervezési anyag kissé eltávolodik a valós helyzettől azáltal, hogy nem foglalkozik a szabályozott vízkivezetés és vízpótlás lehetőségével és várható hatásaival a tervezési területen. Ezen felül egy, a VKI célkitűzései szempontjából rendkívül fontos lehetőséget hagy figyelmen kívül, amivel éppen a VKI célok megvalósulását gyengíti.

Véleményünk szerint egy vízgazdálkodási tervezés, ha nem is hozhatja helyre az elmúlt évek hibáit és hiányosságait, koncepcionális szinten mindenképpen helyére kellene tegyen egy ilyen, tájszintű ügyet. Fontos lenne megmutatni az anyagban, hogy a vízpótlás és tájhasználat váltás hogyan szolgálhatja a VKI célkitűzéseit, illetve hasznos volna gyakorlatias javaslatokat is tenni az eddigi szerény eredmények javítására, az üzemrend elkészítésére, a gazdálkodók bevonására és a tájgazdálkodási rendszer tényleges elindítására.

Cselószki Tamás

E-misszió Egyesület

cselo@t-online.hu

2-4 Bodrogköz

2009/11/18 11:23

2-4 BODROGKÖZ alegység véleményezés

Általános megjegyzések az alegység vízgyűjtő- gazdálkodási tervéhez

A terv indokolatlanul hosszú, sok általános megjegyzést tartalmaz. Ezek néha -mivel nem az alegységre vonatkoznak, hanem esetenként megyei, regionális és/vagy országos adatokat, tendenciákat közölnek -félrevezetik a terv olvasóját.

A tervezők nem foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a Bodrogköz, mint földrajzi tájegység 2 ország része. Ez azt indokolná, hogy a Bodrogköz szlovákiai részének tervét legalább összefoglalóan megemlítse, hiszen az ott tervezett intézkedések kihatnak a magyarországi részre is. Az anyag figyelmen kívül hagyja az Interreg III A HUSKUA/05/02/404 program tanulmányait, amelyek viszont az egész Bodrogköz területére készültek.

Az anyag sekélyesen járja körül a vízelvezetés-vízpótlás problémakörét. Egyáltalán nem említi a terület dréncsővezéséből keletkező ökológiai problémákat (a terület kiszáradása), így értelemszerűen nem tér ki a dréncsővezés műszaki állapotára, valamint arra, hogy alkalmassá lehet-e tenni, hogy a gyűjtőcsatornák rendszerével a vízmegtartás műszaki eszköze legyen.

Az 1. fejezetben előforduló hibák, hiányosságok

1. 1. 5 Élővilág

Az alfejezet teljesen használhatatlan, az alvízgyűjtőre jellemző adatokat, megállapításokat nem tartalmaz.

1. 2. 1. Településhálózat, népességföldrajz alfejezet

Országos adatokat kever az alvízgyűjtő adataival, ezért ezen alfejezet nem használható a véleményező számára. Az 1-5-6-7-8 bekezdések szó szerint megegyeznek az összes általunk véleményezet anyagban: nem, vagy csak részben vonatkoznak a Bodrogközre.

Konkrét hiba: Sárospatak és Sátoraljaújhely településeket a Bodrogközhöz sorolja. Ez nagymértékben befolyásolja a demográfiai és településhálózattal kapcsolatos adatokat, így a fejezet 9-10 bekezdésében tett megállapítások hibásak.

1. 3. 1 Hatáskörrel rendelkező hatóságok alfejezet

Súlyos hiba, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot környezetvédelmi civil szervezeteknek minősíti.

A természetvédelmi szervezetek felsorolása számunkra érthetetlen, hiszen a területen több olyan civil szervezet is kifejti hatását, amelyek nincsenek felsorolva, ugyanakkor a Természetbarát Szövetség működése nincs hatással a területre, véleményt nem alkotott az alvízgyűjtő tervével kapcsolatban.

A 2. fejezethez kapcsolódó megállapítások

2. 5. 1. 1 Víziközlekedés

Nem értünk egyet a viziközlekedés fejlesztésével kapcsolatos megállapításokkal. Szerintünk nincs kellő képen alátámasztva a hajózás fejlesztésével kapcsolatos munkálatok szükségessége.

2. 6 Éghajlatváltozás várható hatásai

Az alfejezet nem tartalmaz semmiféle, az alvízgyűjtőre vonatkozó konkrét megállapítást.

Kiss József

Holocén Természetvédelmi Egyesület

holocen@holocen.hu

2-5 Tokaj-Hegyalja

2009/11/18 11:26

2-5 TOKAJ-HEGYALJA alegység véleményezés

Általános megjegyzések az alegység vízgyűjtő- gazdálkodási tervéhez

A terv indokolatlanul hosszú, sok általános megjegyzést tartalmaz. Ezek néha - mivel nem az alegységre vonatkoznak, hanem esetenként megyei, regionális és/vagy országos adatokat, tendenciákat közölnek - félrevezetik a terv olvasóját.

A tervezők nem foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy az alegység, mint földrajzi tájegység 2 ország része. Ez azt indokolná, hogy az alvízgyűjtő szlovákiai részének tervét legalább összefoglalóan megemlítse, hiszen az ott tervezett intézkedések kihatnak a magyarországi részre is.

A dokumentum központi tematikájából fakadóan a terv bemutatja a hazai és közösségi jogszabályok alapján természetvédelmi oltalom alatt álló területek és a VGT viszonyát, amit egy olyan területen, mint a 2.5. alegység igencsak általánosnak értékelünk, hiszen a tervezési terület közel 100%-a a Natura 2000 területek részét képezi, illetőleg közel negyede országos jelentőségű védett természeti terület.

Az 1. fejezetben előforduló hibák, hiányosságok

1. 1. 5 Élővilág

Az alfejezet teljesen használhatatlan, az alvízgyűjtőre jellemző adatokat, megállapításokat nem tartalmaz. (megj.: szó szerint ugyanaz, mint pl. a Bodrogköz, ami több mint durva hiba)

1. 2. 1. Településhálózat, népességföldrajz alfejezet

Országos adatokat kever az alvízgyűjtő adataival, ezért ezen alfejezet nem használható a véleményező számára. Az alfejezet összesen 20 bekezdéséből, mindössze a 2, 3, 8, 9, 10, 17, 19, 20 bekezdések tartalmaznak helyi adatot, információt, a fennmaradó rész szó szerint megegyezik az összes általunk véleményezet anyagban: nem, vagy csak részben vonatkoznak az alegységre.

1. 2. 3. Gazdaságföldrajz

Kizártnak tartjuk, hogy összesen 2 "jelentősnek számító vállalkozás" lenne a területen. (A 2.1.2.1. pontban az anyag a hollóházi porcelángyárral példálózik, míg itt, a gazdaságföldrajzi fejezetben nem említi. A 2.1.3.1. fejezetben 14 db nagylétszámú állattartó telepet sorol fel, amely megítélésünk szerint ugyancsak gazdasági vállalkozás, melynek a vizekre való hatása nem elhanyagolható)

1. 3. 1 Hatáskörrel rendelkező hatóságok alfejezet

Súlyos hiba, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot környezetvédelmi civil szervezeteknek minősíti.

A természetvédelmi szervezetek felsorolása számunkra érthetetlen, hiszen a területen több olyan civil szervezet is kifejti hatását, amelyek nincsenek felsorolva, ugyanakkor a Természetbarát Szövetség működése nincs hatással a területre, véleményt nem alkotott az alvízgyűjtő tervével kapcsolatban.

A 2. fejezethez kapcsolódó megállapítások

2. 5. 2 Rekreáció

Szerkesztési hiba! Az anyagban az Alsó-, vagy Közép-Duna alegységhez tartozó információ szerepel.

2. 5. 2. 2 Horgászat

Mint a dokumentum is említi: "Problémaként felmerülhet, hogy a horgászati célú haltelepítések következtében a természetes faunától eltérő fajok kerültek a felszíni vizekbe, így az őshonos halfajok életfeltételei romlanak."

2. 6 Éghajlatváltozás várható hatásai

Az alfejezet nem tartalmaz semmiféle, az alvízgyűjtőre vonatkozó konkrét megállapítást.

A 3. fejezethez kapcsolódó megállapítások

3-2 táblázat: Vízfolyás és állóvíz víztestek érintettsége a természetvédelmi szempontból oltalom alatt álló területek kijelölésével

A táblázatból hiányzik a Bodrogszegi Várhegy TT és a Füzérradványi-park TT

A 8. fejezethez kapcsolódó megállapítások

8.4.2 Fenntartható felszíni vízhasználatok megvalósítása a mederben hagyandó vízhozam figyelembe vételével

A dokumentum nem tér ki egy különleges vízigényre, az ökológiai vízigényre. A tározók tekintetében ugyan tesz említést arról, hogy azokat "úgy kell üzemeltetni, hogy azok biztosítsák az alvízi szakaszok vízigényét, különösen a kisvízi időszakokban", viszont az ökológiai vízigény szempontjából nem csak a tározás (vízvisszatartás), hanem minden más vízkivétel kényes kérdés lehet.

(jogszabályi háttér: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1), (2) bekezdése alapján: a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. E meghatározott vízmennyiséget a természetvédelmi hatóság (Felügyelőség) állapítja meg.)

Holocén Természetvédelmi Egyesület

holocen@holocen.hu

2-6 Sajó a Bódvával

2009/11/18 11:28

2-6 Sajó a Bódvával alegység VGT kézirat véleményezése

Általános megjegyzések az alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez

A terv indokolatlanul hosszú, sok általános megjegyzést tartalmaz. Ezek néha - mivel nem az alegységre vonatkoznak, hanem esetenként megyei, regionális és/vagy országos adatokat, tendenciákat közölnek - félrevezetik a terv olvasóját.

A tervezők csak érintőleg (1. fejezet eleje) foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a Sajó és a Bódva vízgyűjtője, mint földrajzi tájegység 2 ország része. Ez azt indokolná, hogy a két vízfolyás vízgyűjtőjének szlovákiai részének tervét legalább összefoglalóan megemlítse, hiszen az ott tervezett intézkedések kihatnak a magyarországi részre is.

Az 1. fejezetben előforduló hibák, hiányosságok

1. 1. 5 Élővilág

Az alfejezet teljesen használhatatlan, az alvízgyűjtőre jellemző adatokat, megállapításokat nem tartalmaz.

1. 2. 1. Településhálózat, népességföldrajz alfejezet

Országos adatokat kever az alvízgyűjtő adataival, ezért ezen alfejezet nem használható a véleményező számára. Az 1-5-6-7-8 bekezdések szó szerint megegyeznek az összes általunk véleményezet anyagban nem, vagy csak részben vonatkoznak a 2-6-os alegységre.

Konkrét hibák:

- Rudabánya és Onga 2008-ban városi rangot kapott

- Sajóbábony 2009-ben városi rangot kapott (bár ezen adat a terv készítésekor lehet, hogy még nem állt rendelkezésre)

- Magányos tanya, tanyabokor nem jellemző az alegység településhálózatára

"1.2.3 Gazdaságföldrajz

Az alegységben legmeghatározóbb ipari létesítmény a Mátrai Erőmű Zrt. Visontai külszíni fejtése" Ez nem ehhez a vízgyűjtőhöz tartozik! (benne maradt?)

1. 3. 1 Hatáskörrel rendelkező hatóságok alfejezet

Súlyos hiba, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot környezetvédelmi civil szervezeteknek minősíti.

A természetvédelmi szervezetek felsorolása számunkra érthetetlen, hiszen a területen több olyan civil szervezet is kifejti hatását, amelyek nincsenek felsorolva, ugyanakkor a Természetbarát Szövetség működése nincs hatással a területre, véleményt nem alkotott az alvízgyűjtő tervével kapcsolatban.

1.3.4 Érintettek (táblázat):

A táblázatban szereplő érintettek listáját érdemes fölülvizsgálni (pl.: Víziközmű Társulatok,

Víz- és csatornaművek: Kéked Önk. Komm. Szenny.Üz.Int., vagy Regéc Önkormányzat Szolg. Szervezet)

2.3.3 Vízjárást módosító beavatkozások, vízkormányzás

"A Kesznyéteni Vízierőmű energetikai célú vízellátására a Hernád folyón megépített Bőcsi Duzzasztómű segítségével a folyó 13,56 km szelvényéből vízkivétel történik. A 40 m3/s-nál nagyobb vízhozam esetén a többlet vízmennyiség a főmederben halad tovább. Az üzemvíz csatorna kiépített kapacitásánál kisebb vízhozamok érkezése esetén a mederben hagyandó, ökológiai szempontú vízigény 3 m3/s."

A megállapított 3 m3/s ökológiai vízigényt azonban az erőmű, a szárazabb időjárási periódusokban gyakran nem teljesíti, így ilyen esetekben az üzemvíz csatorna alatti főmeder gyakorlatilag kiszárad (pl.: 2007. 01. 15.)

2. 6 Éghajlatváltozás várható hatásai

Az alfejezet nem tartalmaz semmiféle, az alvízgyűjtőre vonatkozó konkrét megállapítást.

3.2 Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek

Az általunk átnézett alegységek (6 db) VGT-jében ugyanaz a százalékarány szerepel a nitrát-érzékenység tekintetében (47,8 %).

3.5 Halas vizek

A Halas vizek listáját tartalmazó 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet 7. számú mellékletében, a 2-6-os alegységre vonatkozó Pisztrángos víz, a Szinva-patak közúti híd és a papírgyári duzzasztómű fölötti szelvény közötti szakasza.

Ez a (térképpel is alátámasztott) helyszínmegjelölés azonban hibás, hiszen a Szinva-forrástól a Garadna-patak torkolatáig (a Hámori-tó kifolyása) terjedő mederszakasz gyakorlatilag az év 90%-ában száraz (a Miskolci Vízmű Kft. nem engedi a mederbe az ökológiai vízigénynek megfelelő vízmennyiséget sem, Miskolc város ivóvízellátásának biztosítására hivatkozva), a Garadna-patak torkolatától Alsóhámorig terjedő mederszakaszon a Szinva egy kibetonozott mederben folyik (Szinva-patakról, kvázi csak a Hámori-tóból kifolyó Garadna "összefolyás" után beszélhetünk) Alsóhámortól lejjebb viszont a pisztráng már valóban jelen van (ezt a 8. fejezetben meg is említik).

Másik hiba a 2-6-os alegységre vonatkozó VGT-ben, hogy a Szinvát és a Garadnát mint patakot nem kezeli külön, hanem a Garadna-patak medrét, mint a Szinva egyik ágát említi rendszeresen.

A Garadna-völgyi pisztrángos telep a Garadna-patakra (és karsztforrásokra) települt, melyben a meder teljes hosszában (Ómassától a Hámori-tóig) előfordul a pisztráng, részint betelepítéssel, részint a kisebb haváriák okán a patakba szökött egyedek által. Így ezen vízfolyás valószínűleg alkalmas a pisztráng szintájú halfajok életfeltételeinek biztosítására.

8.4.2 Fenntartható felszíni vízhasználatok megvalósítása a mederben hagyandó vízhozam figyelembe vételével

A dokumentum nem tér ki egy különleges vízigényre, az ökológiai vízigényre. A tározók tekintetében ugyan tesz említést arról, hogy azokat "úgy kell üzemeltetni, hogy azok biztosítsák az alvízi szakaszok vízigényét, különösen a kisvízi időszakokban", viszont az ökológiai vízigény szempontjából nem csak a tározás (vízvisszatartás), hanem minden más vízkivétel kényes kérdés lehet.

(jogszabályi háttér: A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. § (1), (2) bekezdése alapján: a természetes és természetközeli állapotú vizes élőhelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges vízmennyiséget (ökológiai vízmennyiség) mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. E meghatározott vízmennyiséget a természetvédelmi hatóság (Felügyelőség) állapítja meg.)

Tóth Viktor

Holocén Természetvédelmi Egyesület

holocen@holocen.hu

2-7 Hernád-Takta

2009/11/18 11:31

HERNÁD-TAKTA alegység véleményezése

Általános megjegyzések az alegység vízgyűjtő- gazdálkodási tervéhez

A terv indokolatlanul hosszú, sok általános megjegyzést tartalmaz. Ezek sokszor -mivel nem az alegységre vonatkoznak, hanem esetenként megyei, regionális, vagy országos adatokat, tendenciákat közölnek -félrevezetik a terv olvasóját.

A tervezők nem foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a Hernád vízgyűjtőjének jelentős része Szlovákiához tartozik, ezért több vízminőségi és - mennyiségi probléma megoldása nem lehetséges a szomszéd ország ide vonatkozó terv intézkedési programfejezetének ismerete nélkül. Szlovák oldalon a Hernád és a Bódva vízgyűjtője össze van kötve, (A Bódvából történő vízkivétel a Hernádban jelentkezik szennyvízként.) ami jelentős hatással bír az alegység vízminőségére. A Szartos-patak a Kassai Kohóban történő esetleges havária esetén letális vízminőségi változásokat okozhat a Hernádon.

A terv nem tartalmazza a fenntartható vízhasználat ismérveit. Nem törekszik a vízkivétel csökkentésére. Nem vizsgálja az ökológiai vízigény problémakörét, ami a Hernád esetében több szakaszon (országhatár, vízerőművek mellett a főmederben hagyandó vízmennyiség) elengedhetetlen.

Az 1. fejezetben előforduló hibák, hiányosságok

1. 1. 5 Élővilág

Az alfejezet teljesen használhatatlan, az alvízgyűjtőre jellemző adatokat, megállapításokat nem tartalmaz.

1. 2. 1. Településhálózat, népességföldrajz alfejezet

Országos adatokat kever az alvízgyűjtő adataival, ezért ezen alfejezet nem használható a véleményező számára. Az 1-5-6-7-8 bekezdések szó szerint megegyeznek az összes általunk véleményezet anyagban: nem, vagy csak részben vonatkoznak a 2-7 alegységre.

1. 3. 1 Hatáskörrel rendelkező hatóságok alfejezet

Súlyos hiba, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot környezetvédelmi civil szervezeteknek minősíti.

A természetvédelmi szervezetek felsorolása számunkra érthetetlen, hiszen a területen több olyan civil szervezet is kifejti hatását, amelyek nincsenek felsorolva, ugyanakkor a Természetbarát Szövetség működése nincs hatással a területre, véleményt nem alkotott az alvízgyűjtő tervével kapcsolatban.

1.3.4. Érintettek alfejezet

Az érintettek köre véleményünk szerint hiányos, esetenként téves. A 2-6. és a 2-7. alegység érintettjei összekeveredtek az anyagban.

A 2. fejezethez kapcsolódó megállapítások

2.1.1.1 Települési szennyvíz

Az alfejezetben 50 csatornázatlan települést említ a tervező, a 135. oldalon a Problémafa 54 darabot jelez, a 8.1.2 fejezet pedig 49-ről ír.

2. 6 Éghajlatváltozás várható hatásai

Az alfejezet nem tartalmaz semmiféle, az alvízgyűjtőre vonatkozó konkrét megállapítást.

A 3. fejezethez kapcsolódó megállapítások

A 3.2 alfejezetben szereplő egyetlen adat hibás, az általunk átnézett algyvízgyűjtők mindegyikénél ua. az adat szerepel.

3.3, a 3.4, a 3.4.1, a 3.4.2 és a 3.5 fejezetek nem tartalmaznak konkrét, az alegységre szabott adatokat. Ezek a fejezetek az általunk véleményezett 6 anyagban azonosak.

A 4-es és 6-os fejezetek is "szabványszöveg" jellegűek, minden alegységre vonatkozó külön megállapítást nélkülöznek.

8. fejezet.

Az intézkedési program elnagyolt, nem veszi figyelembe a reális forrásszerzési lehetőségeket.

Kiss József

Holocén Természetvédelmi Egyesület

holocen@holocen.hu

2-8 Bükk és a Borsodi-Mezőség

2009/11/18 11:33

Bükk és Borsodi-Mezőség alegység véleményezése

Általános megjegyzések az alegység vízgyűjtő- gazdálkodási tervéhez

A terv indokolatlanul hosszú, sok általános megjegyzést tartalmaz. Ezek néha - mivel nem az alegységre vonatkoznak, hanem esetenként megyei, regionális és/vagy országos adatokat, tendenciákat közölnek -félrevezetik a terv olvasóját.

Az 1. fejezetben előforduló hibák, hiányosságok

1. 1. 5 Élővilág

Az alfejezet teljesen használhatatlan, az alvízgyűjtőre jellemző adatokat, megállapításokat nem tartalmaz.

1. 2. 1. Településhálózat, népességföldrajz alfejezet

Országos adatokat kever az alvízgyűjtő adataival, ezért ezen alfejezet nem használható a véleményező számára. Az 1-5-6-7-8 bekezdések szó szerint megegyeznek az összes általunk véleményezet anyagban nem, vagy csak részben vonatkoznak a Bükk-és Borsodi Mezőségre.

1. 2. 1 Gazdaságföldrajz

Ebben az alfejezetben, mint ipari szennyező forrásként a Mátrai erőmű Bükkábrányi külszíni lignitbányájáról nem tesz említést a terv készítője.

1. 3. 1 Hatáskörrel rendelkező hatóságok alfejezet

Súlyos hiba, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot környezetvédelmi civil szervezeteknek minősíti.

A természetvédelmi szervezetek felsorolása számunkra érthetetlen, hiszen a területen több olyan civil szervezet is kifejti hatását, amelyek nincsenek felsorolva, ugyanakkor a Természetbarát Szövetség működése nincs hatással a területre, véleményt nem alkotott az alvízgyűjtő tervével kapcsolatban.

A 2. fejezethez kapcsolódó megállapítások

2. 1. 1. 2 Kommunális hulladéklerakók

A kommunális hulladéklerakók hatásairól egyáltalán nem tesz említést, vagy ha tesz, akkor csak általánosan beszél róla a terv készítője.

2. 6 Éghajlatváltozás várható hatásai

Az alfejezet nem tartalmaz semmiféle, az alvízgyűjtőre vonatkozó konkrét megállapítást.

A 3. fejezethez kapcsolódó megállapítások

3. 2 Tápanyag és nitrát érzékeny területek

Az általunk véleményezett mindegyik alvízgyűjtő alegységen, ez az alfejezet egyetlen egy számadatot tartalmaz, mely hibás, mivel mindegyik tervben ugyanaz a számérték.

3. 3 Természetes fürdőhelyek

Fölöslegesnek tartjuk az alfejezetet, mivel a területen egy természetes fürdőhely van kijelölve az anyag szerint (mellékletként lett volna értelme szerepeltetni ezt az alfejezetet)

A 3. 4 illetve a 3. 5 alfejezetek az általunk véleményezet alvízgyűjtők anyagában, ugyanazt a szabványt szöveget írja le. Konkrétumokat nem említ csak általános dolgokat fogalmaz meg.

A 4. fejezethez kapcsolódó megállapítások

A 4 fejezetben a monitoring vizsgálatokról beszél a terv készítője. Nincs konkrét javaslat az adott vízgyűjtőre, mivel általánosan lett megfogalmazva.

Az 5. fejezethez kapcsolódó megállapítások

Az anyagban a Bükkábrányi lignitbánya hatásai nincsenek kellőképpen körbejárva. Vizsgálni kéne a bányából a Sályi - patakba kerülő víz hasznosításának a lehetőségeit, mivel csapadékos időszakban a környező településeken fokozza az árvízveszélyt.

A 8. fejezethez kapcsolódó megállapítások

A 8. 1. 1 illetve a 8. 1. 2 alfejezetek teljesen általános információt tartalmaznak, mely az általunk véleményezett alvízgyűjtőre nem vonatkozik.

Kálya Krisztina

Holocén Természetvédelmi Egyesület

holocen@holocen.hu

2-10 Zagyva

2009/12/04 14:54

A Közép-Tisza-vidéki Horgászegyesületek véleménye a Zagyva és Tarna folyókkal kapcsolatban

A vélemény pdf formátumban letölthető a Dokumentumtárból, a következő hivatkozásról:

http://vizeink.hu/files/kozep-tiszai_horgaszegyesuletek_zagyva_tarna_velemeny.pdf

2-11 Tarna alegység

2009/11/18 19:22

Holocén Természetvédelmi Egyesület - 2-11 Tarna alegység véleményezés

Általános megjegyzések az alegység vízgyűjtő- gazdálkodási tervéhez

A terv indokolatlanul hosszú, sok általános megjegyzést tartalmaz. Ezek néha - mivel nem az alegységre vonatkoznak, hanem esetenként megyei, regionális és/vagy országos adatokat, tendenciákat közölnek - félrevezetik a terv olvasóját.

Az 1. fejezetben előforduló hibák, hiányosságok

1. 1. 5 Élővilág

Az alfejezet teljesen használhatatlan, az alvízgyűjtőre jellemző adatokat, megállapításokat nem tartalmaz.

1. 2. 1. Településhálózat, népességföldrajz alfejezet

Országos adatokat kever az alvízgyűjtő adataival, ezért ezen alfejezet nem használható a véleményező számára. Az 1-5-6-7-8 bekezdések szó szerint megegyeznek az összes általunk véleményezet anyagban nem, vagy csak részben vonatkoznak a Bükk-és Borsodi Mezőségre.

1. 3. 1 Hatáskörrel rendelkező hatóságok alfejezet

Súlyos hiba, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsot környezetvédelmi civil szervezeteknek minősíti.

A természetvédelmi szervezetek felsorolása számunkra érthetetlen, hiszen a területen több olyan civil szervezet is kifejti hatását, amelyek nincsenek felsorolva, ugyanakkor a Természetbarát Szövetség működése nincs hatással a területre, véleményt nem alkotott az alvízgyűjtő tervével kapcsolatban.

A 2. fejezethez kapcsolódó megállapítások

2. 1. 1. 2 Kommunális hulladéklerakók

A kommunális hulladéklerakók hatásairól egyáltalán nem tesz említést, vagy ha tesz, akkor csak általánosan beszél róla a terv készítője.

2. 6 Éghajlatváltozás várható hatásai

Az alfejezet nem tartalmaz semmiféle, az alvízgyűjtőre vonatkozó konkrét megállapítást.

A 3. fejezethez kapcsolódó megállapítások

3. 2 Tápanyag és nitrát érzékeny területek

Az általunk véleményezett mindegyik alvízgyűjtő alegységen, ez az alfejezet egyetlen egy számadatot tartalmaz, mely hibás.

A 3. 4 illetve a 3. 5 alfejezetek az általunk véleményezet alvízgyűjtők anyagában, ugyanazt a szabványt szöveget írja le. Konkrétumokat nem említ csak általános dolgokat fogalmaz meg.

A 4. fejezethez kapcsolódó megállapítások

A 4 fejezetben a monitoring vizsgálatokról beszél a terv készítője. Nincs konkrét javaslat az adott vízgyűjtőre, mivel általánosan lett megfogalmazva.

A 8. fejezethez kapcsolódó megállapítások

Ez az intézkedési program nem veszi figyelembe a forrásszerzési lehetőségeket.

Holocén Természetvédelmi Egyesület

holocen@holocen.hu

2-13 Kettős-Körös

2009/11/18 10:24

Vélemény a Kettős-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös vízgyűjtő tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kapcsolódóan

A Körösök vízgyűjtő-területe 27537 km2, ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Körösök völgye a 18-19. századi folyószabályozások előtt igazi mocsár és lápvidék volt, a folyók lassú folyással, kanyargósan meanderezve haladta a Tisza felé. A térséget gyakran fenyegették árvizek, a mezőgazdasági termelés bizonytalan volt, igen rosszak voltak a közlekedési viszonyok. Ezen okok miatt határoztak az illetékesek az akkori ismereteiknek és társadalmi igényeknek megfelelő módon történő folyószabályozásokat. A mai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozások következtében a terület nagy része ugyan művelhetővé és öntözhetővé vált, a folyó élővilága azonban visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A gátrendszer kiépítése mellett az összes Körös-ágon természetes folyását befolyásolják az azokon megépített duzzasztók, melyek teljesen megváltoztatták a folyó eredeti karakterét - talán az összes hazai folyóvizünk közül legnagyobb mértékben. A duzzasztók felső szakaszán igen jelentős hordalék lerakódás figyelhető meg, vízsebesség jelentős csökkenése mellett. Emiatt egyes helyeken pl. Békésszentandrási-duzzasztó (Hármas-Körös) felső vizén már számos helyen mocsári vegetációval és faunaelemekkel találkozhatunk. A Körösök eredeti vízjárásának és hosszanti átjárhatóságának biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az összes ilyen létesítmény működését, és lépéseket tenni ezen célok megvalósulása érdekében. A lebontás a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok között nehezen elképzelhető, de ezt a lehetőséget is meg kell vizsgálni, mint arra külföldön számos példa van. A megfelelő típusú hallépcső kialakítását viszont minden körösi duzzasztó esetében megvalósítandó célként kell kezelni.

Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a Békésszentandrási-duzzasztót. Az eredeti tervek szerint egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.[4] Azóta új hír nem érkezett a beruházással kapcsolatban és a munkákat sem kezdték el, de a jó ökológia állapot elérése érdekében az ilyen és hasonló jellegű beruházások nyilvánvalóan nem segítik, és hasonló veszélyt jelentenek a hajózhatóság biztosítását akaró elképzelések is.

A Körösök élővilágáért számos szervezet és magánszemély aggódik, akik a maguk módján próbálják az általuk helyesnek vélt irányba befolyásolni a dolgokat. Több ilyen eset is volt, amelyek végkifejlete számos tanulsággal szolgálhat a jövőre nézve. Az utóbbi időszak egyik ilyen, precedensértékű esete volt a Gyulavári hallépcső ügye. A Fehér-Körösön az illetékes vízügyi igazgatóság egy évtizedek óta (!) engedély nélkül működő duzzasztóhoz kért működési engedélyt. A Körös-Maros Nemzeti Park javasolta, hogy az engedélyező hatóság írja elő hallépcső megépítését, mivel a jelenlegi létesítmény alkalmatlan a halak vándorlásának biztosítására. A hatóság figyelmen kívül hagyta a határozatot, ezért az ügyről tudomást szerző Nimfea Természetvédelmi Egyesület ügyfélként jelentkezett a felügyelőségnél az ügyben és megfellebbezte az engedélyező határozatot. A másodfokon eljáró OKTVF a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította és nem ismerte el az egyesület ügyféli jogállását, mely álláspontot a bíróság elutasított és új eljárásra kötelezte az OKTVF-et. A sok hercehurca után az OKTVF szakértője is elismerte, hogy az üzemeltetési engedélyben elő kellett volna írni a hallépcső megépítését, azonban ezt új eljárás keretein belül javasolja megtenni, mivel műszaki tartalomra vonatkozó előírást csak létesítés során lehet megtenni, üzemeltetési engedélyezési eljárásban nem. Habár a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy hatósági úton is lehet kezdeményezni a kötelezést a hallépcső megépítésére, ennek ellenére az ítélet jogerőre emelkedéséig sem az első-, sem a másodfokon eljáró hatóság nem tette meg ezt a lépést.

Kontos Tivadar

Programvezető, halászati szakmérnök,

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

titi@nimfea.hu

2-14 Sebes-Körös

2009/11/18 10:25

Vélemény a Kettős-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös vízgyűjtő tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kapcsolódóan

A Körösök vízgyűjtő-területe 27537 km2, ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Körösök völgye a 18-19. századi folyószabályozások előtt igazi mocsár és lápvidék volt, a folyók lassú folyással, kanyargósan meanderezve haladta a Tisza felé. A térséget gyakran fenyegették árvizek, a mezőgazdasági termelés bizonytalan volt, igen rosszak voltak a közlekedési viszonyok. Ezen okok miatt határoztak az illetékesek az akkori ismereteiknek és társadalmi igényeknek megfelelő módon történő folyószabályozásokat. A mai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozások következtében a terület nagy része ugyan művelhetővé és öntözhetővé vált, a folyó élővilága azonban visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A gátrendszer kiépítése mellett az összes Körös-ágon természetes folyását befolyásolják az azokon megépített duzzasztók, melyek teljesen megváltoztatták a folyó eredeti karakterét - talán az összes hazai folyóvizünk közül legnagyobb mértékben. A duzzasztók felső szakaszán igen jelentős hordalék lerakódás figyelhető meg, vízsebesség jelentős csökkenése mellett. Emiatt egyes helyeken pl. Békésszentandrási-duzzasztó (Hármas-Körös) felső vizén már számos helyen mocsári vegetációval és faunaelemekkel találkozhatunk. A Körösök eredeti vízjárásának és hosszanti átjárhatóságának biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az összes ilyen létesítmény működését, és lépéseket tenni ezen célok megvalósulása érdekében. A lebontás a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok között nehezen elképzelhető, de ezt a lehetőséget is meg kell vizsgálni, mint arra külföldön számos példa van. A megfelelő típusú hallépcső kialakítását viszont minden körösi duzzasztó esetében megvalósítandó célként kell kezelni.

Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a Békésszentandrási-duzzasztót. Az eredeti tervek szerint egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.[4] Azóta új hír nem érkezett a beruházással kapcsolatban és a munkákat sem kezdték el, de a jó ökológia állapot elérése érdekében az ilyen és hasonló jellegű beruházások nyilvánvalóan nem segítik, és hasonló veszélyt jelentenek a hajózhatóság biztosítását akaró elképzelések is.

A Körösök élővilágáért számos szervezet és magánszemély aggódik, akik a maguk módján próbálják az általuk helyesnek vélt irányba befolyásolni a dolgokat. Több ilyen eset is volt, amelyek végkifejlete számos tanulsággal szolgálhat a jövőre nézve. Az utóbbi időszak egyik ilyen, precedensértékű esete volt a Gyulavári hallépcső ügye. A Fehér-Körösön az illetékes vízügyi igazgatóság egy évtizedek óta (!) engedély nélkül működő duzzasztóhoz kért működési engedélyt. A Körös-Maros Nemzeti Park javasolta, hogy az engedélyező hatóság írja elő hallépcső megépítését, mivel a jelenlegi létesítmény alkalmatlan a halak vándorlásának biztosítására. A hatóság figyelmen kívül hagyta a határozatot, ezért az ügyről tudomást szerző Nimfea Természetvédelmi Egyesület ügyfélként jelentkezett a felügyelőségnél az ügyben és megfellebbezte az engedélyező határozatot. A másodfokon eljáró OKTVF a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította és nem ismerte el az egyesület ügyféli jogállását, mely álláspontot a bíróság elutasított és új eljárásra kötelezte az OKTVF-et. A sok hercehurca után az OKTVF szakértője is elismerte, hogy az üzemeltetési engedélyben elő kellett volna írni a hallépcső megépítését, azonban ezt új eljárás keretein belül javasolja megtenni, mivel műszaki tartalomra vonatkozó előírást csak létesítés során lehet megtenni, üzemeltetési engedélyezési eljárásban nem. Habár a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy hatósági úton is lehet kezdeményezni a kötelezést a hallépcső megépítésére, ennek ellenére az ítélet jogerőre emelkedéséig sem az első-, sem a másodfokon eljáró hatóság nem tette meg ezt a lépést.

Kontos Tivadar

Programvezető, halászati szakmérnök,

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

titi@nimfea.hu

2-16 Hármas-Körös

2009/11/18 10:23

Vélemény a Kettős-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös vízgyűjtő tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez kapcsolódóan

A Körösök vízgyűjtő-területe 27537 km2, ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Körösök völgye a 18-19. századi folyószabályozások előtt igazi mocsár és lápvidék volt, a folyók lassú folyással, kanyargósan meanderezve haladta a Tisza felé. A térséget gyakran fenyegették árvizek, a mezőgazdasági termelés bizonytalan volt, igen rosszak voltak a közlekedési viszonyok. Ezen okok miatt határoztak az illetékesek az akkori ismereteiknek és társadalmi igényeknek megfelelő módon történő folyószabályozásokat. A mai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozások következtében a terület nagy része ugyan művelhetővé és öntözhetővé vált, a folyó élővilága azonban visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A gátrendszer kiépítése mellett az összes Körös-ágon természetes folyását befolyásolják az azokon megépített duzzasztók, melyek teljesen megváltoztatták a folyó eredeti karakterét - talán az összes hazai folyóvizünk közül legnagyobb mértékben. A duzzasztók felső szakaszán igen jelentős hordalék lerakódás figyelhető meg, vízsebesség jelentős csökkenése mellett. Emiatt egyes helyeken pl. Békésszentandrási-duzzasztó (Hármas-Körös) felső vizén már számos helyen mocsári vegetációval és faunaelemekkel találkozhatunk. A Körösök eredeti vízjárásának és hosszanti átjárhatóságának biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az összes ilyen létesítmény működését, és lépéseket tenni ezen célok megvalósulása érdekében. A lebontás a jelenlegi társadalmi-gazdasági viszonyok között nehezen elképzelhető, de ezt a lehetőséget is meg kell vizsgálni, mint arra külföldön számos példa van. A megfelelő típusú hallépcső kialakítását viszont minden körösi duzzasztó esetében megvalósítandó célként kell kezelni.

Néhány évvel ezelőtt látott napvilágot, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a Békésszentandrási-duzzasztót. Az eredeti tervek szerint egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.[4] Azóta új hír nem érkezett a beruházással kapcsolatban és a munkákat sem kezdték el, de a jó ökológia állapot elérése érdekében az ilyen és hasonló jellegű beruházások nyilvánvalóan nem segítik, és hasonló veszélyt jelentenek a hajózhatóság biztosítását akaró elképzelések is.

A Körösök élővilágáért számos szervezet és magánszemély aggódik, akik a maguk módján próbálják az általuk helyesnek vélt irányba befolyásolni a dolgokat. Több ilyen eset is volt, amelyek végkifejlete számos tanulsággal szolgálhat a jövőre nézve. Az utóbbi időszak egyik ilyen, precedensértékű esete volt a Gyulavári hallépcső ügye. A Fehér-Körösön az illetékes vízügyi igazgatóság egy évtizedek óta (!) engedély nélkül működő duzzasztóhoz kért működési engedélyt. A Körös-Maros Nemzeti Park javasolta, hogy az engedélyező hatóság írja elő hallépcső megépítését, mivel a jelenlegi létesítmény alkalmatlan a halak vándorlásának biztosítására. A hatóság figyelmen kívül hagyta a határozatot, ezért az ügyről tudomást szerző Nimfea Természetvédelmi Egyesület ügyfélként jelentkezett a felügyelőségnél az ügyben és megfellebbezte az engedélyező határozatot. A másodfokon eljáró OKTVF a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította és nem ismerte el az egyesület ügyféli jogállását, mely álláspontot a bíróság elutasított és új eljárásra kötelezte az OKTVF-et. A sok hercehurca után az OKTVF szakértője is elismerte, hogy az üzemeltetési engedélyben elő kellett volna írni a hallépcső megépítését, azonban ezt új eljárás keretein belül javasolja megtenni, mivel műszaki tartalomra vonatkozó előírást csak létesítés során lehet megtenni, üzemeltetési engedélyezési eljárásban nem. Habár a bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy hatósági úton is lehet kezdeményezni a kötelezést a hallépcső megépítésére, ennek ellenére az ítélet jogerőre emelkedéséig sem az első-, sem a másodfokon eljáró hatóság nem tette meg ezt a lépést.

Kontos Tivadar

Programvezető, halászati szakmérnök,

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

titi@nimfea.hu

2-17 Hortobágy-Berettyó

2009/11/18 10:19

Észrevételek a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervével kapcsolatosan

A Hortobágy és a Berettyó, a Tiszántúl két régi vízfolyásának szabályozása után kialakult Hortobágy-Berettyó főcsatorna, mely ma már nevének megfelelően jórészt csatorna jellegűvé vált. Kivételt képez az Ecsegfalva és a Túrkeve Balai-híd közötti 22 km-es szakasz, melyet a gátépítések megkíméltek abból a szempontból, hogy a két szemben lévő védtöltés között helyenként többszáz méter van. A vízszint szabályozásakor nem veszik figyelembe az ökológiai igényeket, a vízügy állandóan a várható havariahelyzetre hivatkozva tartja nyár elejéig alacsonyan a vízszintet, pedig a tavaszi időszakban a vegetációnak és a faunának is elengedhetetlen a megfelelő vízmennyiség. Ez régebben nem így volt, ez a tendencia kb. 15-20 éve tart, de a vízügy nem veszi figyelembe sem a civilek, sem a nemzeti park erre irányuló kezdeményezéseit. Korábban jellemző volt, hogy az általában évi két árvíz (tavasz vége és nyár eleje) között is tartósan nyári vízszintet tartottak. Ennek újbóli visszaállítása lenne kívánatos azzal a kiegészítéssel, hogy a magasabb vízszint egészen augusztus végéig biztosítva legyen. Ennek hiányában a folyó élővilága folyamatosan szegényedik, a biodiverzitás csökken.

Fentebb említett rész a Körös-Maros Nemzeti Park védett területe is egyben. A Hortobágy-Berettyó vízszintjének szabályozásában meghatározó szerepet játszik a Mezőtúr határában található árvízkapu, amelynek megfelelő pozicionálásával ez a probléma orvosolható lenne. A vízteret érintő másik jelentős problémát a kedvezőtlen vízkémiai állapot okozza. Melegebb, csapadékszegény években már tavasz végén tömeges kagylópusztulás jellemző a folyón a feldúsult szervesanyagok következtében kialakult vízvirágzás és oxigénhiány miatt. A Hortobágy-Berettyó számos, a közelében lévő település szennyvizét fogadja magába, de ezek mellet is nagyszámú ártéri- és mezőgazdasági átemelő csatorna tisztítatlan szennyvizét fogadja magába. A kisebb települések szennyvíztisztítói egyenlőre nem megfelelő hatásfokúak, vagy kis kapacitásúak, tiszító hatásuk csak jelképes. Ezeknek a kedvezőtlen anomáliáknak a megszüntetése igen sürgős feladat lenne. A vízgyűjtő terület mentén legnagyobb részén intenzív mezőgazdaság folyik, ami fokozott vegyszerhasználatot jelent. Ennek korlátozásának minél hamarabb érvényt kell szerezni. Több, még meglévő rizsföld ide engedi le a technológiából visszamaradó, vegyszerekkel terhelt vizet, mely szintén jelentős forrása a szervesanyagok felhalmozódásának.

Kontos Tivadar

Programvezető, halászati szakmérnök

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

titi@nimfea.hu

3-3 Fekete-víz

2009/11/17 10:41

A Pécsi Zöld Kör véleménye

A víztest állapotértékelése, a "jó állapot" meghatározása, a környezeti célkitűzések, a műszakilag lehetséges intézkedések nem csak a természet adta lehetőségektől függnek, hanem a szükséges adatok meglététől, ami nélkül nem érdemes nekiállni tervezni sem. Először az állapot értékeléséhez szükséges információkra van szükség, hiszen enélkül nem lehet meghatározni a szükséges intézkedéseket és prioritásokat sem.

8. o. 1.2.1. pont: "infrastrukrúrális gondok"

9-10. o.: CORINE CLC 50

A 12. oldalon felesleges egyes pécsi kulturális programok felsorolása (pl. Pécsi Filmszemle) - mi köze van ennek a vízgyűjtő-gazdálkodáshoz?

15. o.: a tervek elkészítésében közreműködő szervek listájára lenne szükség ilyen átfogó tervezés esetén az ÖKO Zrt. vezette konzorcium mellett. Az is kérdéses, hogy a 2 államigazgatási szerv (felügyelőség és nemzeti park igazgatóság) ténylegesen milyen mértékben vesz részt a tervezésben.

20. o.: furcsa a Fekete-víz vízgyűjtőjének anyagában a Túr-belvíz főcsatorna említése

A 28-58. oldalakon hiányoznak az oldalszámok.

A kézirat rendkívül terjedelmes, és sok olyan szöveget, jogszabályi előírást tartalmaz, amelyek valamennyi alegység terveire egyformán vonatkoznak. Amennyiben nem a dokumentum 100 oldal fölé növelése, hanem a társadalmi-gazdasági szereplők minél szélesebb körének a bevonása a cél, érdemes lenne a kéziratban csak a Fekete-vízre vonatkozó sajátosságokat megfogalmazni.

Mit jelent a 41. (pontosabban 35.) oldalon a "gépi fenntarthatóság" kifejezés? Itt inkább gépi fenntartásról lehet szó (ld. "fenntartatlan medrek" a köv. mondatban).

Az 58. oldalon a környezeti információkhoz való hozzáférés kapcsán a "számtalan technikai akadály" túlzás, elektronikus úton már viszonylag könnyen és gyorsan teljesíthetők a jogszabályi előírások (Aarhusi Egyezmény, 2003/4/EK irányelv, stb.).

A 120. oldalon a pénzügyi fenntarthatóság kifejezés is zavaró, itt valójában a szolgáltatás finanszírozhatóságáról van szó. Ugyanez a helyzet a 8.7.3. pontban (Költségmegtérülés).

135. oldal közepén a szövegben maradt egy töredékmondat ("gyengül."). Az "egyes nonprofit szervezetek" törekvésére történő utalás feleslegesen szerepel az anyagban, és félreértésekre adhat okot. Nem "egyes szervezetek" törekvése itt a kérdés, hanem a VKKI és a DDKÖVIZIG álláspontja a tervezés során, amit nem csak "egyes szervezetek" véleményezhetnek.

A 144. oldalon a "fenntartható - (...) - mederben hagyandó vízhozam" ebben a formában érthetetlen. Vessző nélkül "fenntartható meder"-ként olvasható, de egyébként is feleslegesnek tűnik ide beszúrni a fenntartható jelzőt.

Mit jelent a 146. oldalon a "társadalmi fenntarthatóság elve"? A fenntarthatóság elvként történő felfogása eleve súlyos hiba. Szétbontása gazdasági/pénzügyi, társadalmi vagy környezeti fenntarthatóságra pedig koncepcionális problémát jelez.

Hasonlóan zavaros a 146. oldalon a vidék "fenntartható fejlesztése" kifejezés, annak ellenére, hogy a vidékfejlesztés, tájgazdálkodás szoros összefüggésben van a vizek "jó állapotával".

Nem tüntették fel a kézirat szerkesztőjét, szerzőit és a felhasznált szakirodalom jegyzékét.

Pécsi Zöld Kör