1-1 Szigetköz

2009/07/20 09:30

Javaslatok a "Szigetköz tervezési alegység jelentős vízgazdálkodási kérdései" című anyag kiegészítésére a Reflex Környezetvédő Egyesület részéről 2008. június 16.

Tisztelt Igazgató Asszony!

Egyesületünk kéri, hogy a mellékelt anyagot, melyet a VKI tervezés korábbi fázisában készítettünk, a Védegylet anyagához hasonlóan, szíveskedjen a vizeink.hu oldalon közzététetni.

Sajnos, a honlapon nem szerepel a honlap kezelőjének emailcíme, azért kérem szíves segítségét.

Tisztelettel: Nagy Péter programvezető

Reflex Környezetvédő Egyesület

1-1 Szigetköz

2009/07/31 23:28

A Reflex Környezetvédő Egyesület észrevételei az 1-1 "Szigetköz alegység" vízgyűjtő-gazdálkodási tervének konzultációs anyagához

A szigetközi vizekkel kapcsolatos részletes javaslatainkat a tervekhez fűzzük majd.

Néhány általános észrevételünket - összhangban az ásványrárói fórumon elmondottakkal - az alábbiakban fogalmazzuk meg, és kérjük, hogy már a terv első változatában vegyék figyelembe őket.

1. A Víz keretirányelv magyarországi alkalmazásának folyamatában már korábban felhívtuk a figyelmet néhány fontos, ám kimaradt tényre és szempontra, amelyek figyelembevétele nélkül a szigetközi Duna-szakasz jó állapotba hozása nem lehetséges. A "Szigetköz tervezési alegység jelentős vízgazdálkodási kérdései" című dokumentumra írt észrevételeinket teljes egészében figyelmen kívül hagyták, ezekre most ismét felhívjuk a figyelmet.

2. A víztestek földrajzi lehatárolását és minősítését vizsgálják fölül (ne legyen egyetlen víztest például Duna a szigetközi szakaszon, válasszák külön az alapvetően eltérő hidromorfológiai tulajdonsággal rendelkező duzzasztott és a duzzasztás-mentes szakaszokat).

3. A konzultációs anyagban tekintetbe vett nemzetközi együttműködések köre hiányos.

Kimaradt például a bős-nagymarosi ügyben hozott hágai ítélet, valamint a végrehajtásáról folytatott tárgyalások. Az ítélet szerinti magyar-szlovák szerződés megkötéséig a bősi erőműre illegálisan terelik a Duna vizét, a folyam és az üzemvízcsatorna közti vízmegosztásról a kötendő szerződés fog rendelkezni. Ezért a hágai ítélet végrehajtása nemcsak jogi kötelmet, hanem a Dunára vonatkozó jelentős vízgazdálkodási feladatot is jelent. E feladat megoldása egyúttal a szigetközi szakasz jó állapotba hozásának is legfőbb záloga. A Szigetközi tervezési alegység valamennyi további tevékenysége számára kiemelt fontosságú, hogy a hágai ítélet méltó helyen szerepeljen a Víz keretirányelv magyarországi bevezetésének valamennyi dokumentumában, így a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben is.

4. A konzultációs anyagot - és majd a tervet is - egészítsék ki a felhasznált anyagok bibliográfiájával.

E felsorolás nélkül is megállapítható azonban, hogy az elmúlt évtizedek kutatási- és monitoring eredményeinek, rehabilitációs javaslatainak csak töredékét vették figyelembe a konzultációs anyag készítése során. Már most javasoljuk, hogy a szigetközi rehabilitációs javaslat ne csak két ötletszerűen választott terv egyikének kijelölése legyen. A tervek nagyobb köréből merítve, az előnyök és hátrányok, valamint a megvalósítás pénzigényének bemutatása elengedhetetlen feltétel a megalapozott döntéshez.

2009. július 31.

Reflex Környezetvédő Egyesület (9024 Győr, Bartók B. u. 7.)

1-3 Rába

2009/08/27 10:49

A Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület és a MVG Sporthorgász Egyesület észrevételei a Holt-Marcal víztest vízgyűjtő gazdálkodási tervezéséhez

Tudomást szerezve és áttekintve a WWW.vizeink.hu oldalon a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi konzultációs anyagait az 1-4 Marcal és az 1-3 Rába tervezési alegységekre vonatkozóan egyesületeink az alábbi észrevételeket kívánják megfogalmazni, különös tekintettel a Holt-Marcal, a Nagy-Pándzsa alsó, és a Marcal torkolati része, Rába torkolati szakasz nevű víztestekre.

Egyesületeink közel 1500 fő horgászt képviselnek a kezelésünkben lévő Holt-Marcal, Pándzsa alsó és a Rába folyó torkolati szakaszával érintett halászati vízterületeken. E vízterületek halászati jogát a Magyar Államtól egyesületeink haszonbérleti szerződés keretében hasznosítják. A szerződések 2015-ben járnak le és mind a két egyesület tervezi, hogy az új hasznosítási pályázaton is indulni kíván majd e vízterületek halászati hasznosítására, így mindenképpen hosszútávon érintettek a vizek jó ökológiai állapotának/potenciáljának elérésében.

A két egyesület felismerve, hogy a halászati kezelésükben lévő vízterületek vízgazdálkodási, halgazdálkodási, ökológiai stb. szempontból összefüggőek, ezért úgy határoztak, hogy a tervezési eljárásban egymást támogatva vennének részt. Erre véleményünk szerint azért is szükség van, hogy a megoldási javaslatok, egymásra épülően és ne egymást kizáró módon kerüljenek már a tervezők elé. Véleményünk szerint a konszenzuson alapuló javaslataink az önök munkájában is jobban kezelhetőek és befogadhatók lesznek.

Egyesületeink már jelezték a fenti honlapról letölthető adatlap visszaküldésével, hogy a nyílt tervezési eljárásban érintettségük okán tevékenyen részt kívánnak venni, és nem csak azon víztestek kapcsán, amelyekkel halászati tevékenységük közvetlenül érintett, hanem azokon is, amelyek közvetve kapcsolódnak hozzá, de mégis azok állapota kihatással van munkánkra.

Áttekintve a fenti honlapról letölthető intézkedési tervcsomagokat megállapítható, hogy azokban foglaltak alapvetően megegyeznek az általunk észlelt problémákkal és javasolható intézkedésekkel, így azt részünkről kizárólag kiegészíteni, vagy finomítani szükséges.

A vízterületek kapcsán véleményünk szerint összefoglaló jelleggel az alábbi problémákat nevesíthetjük címszavakban, amelyek mind önmagukban, mind pedig egymásra épülően, egymásból következő módon jelentkeznek:

1. Probléma csoportok

- A víztestek vízminőségi problémái:

Melyek lehetnek a múltból, illetve a jelen környezethasználataiból eredőek.

Helyben keletkezőek, vagy ide "szállítottak".

Diffúzak, vagy pontszerűek.

Szándékosak, vagy engedélyezett használatból eredőek.

Belső és külső tápanyagterhelésből eredőek.

Saját, illetve idegen használatból származóak.

- Vízmennyiségi, hidrológiai problémák:

Vízbetáplálás mennyiségének problémái.

Vízszállítás problémái.

Vízáramlási problémák.

Holtágak vízutánpótlásának hiánya.

- Hidromorfológiai problémák:

Meder feliszapolódottsága.

Kicsapók övzátonnyal való elvágottsága.

- Műtárgyak problematikája:

Műtárgyak átjárhatatlansága.

Műtárgyak funkcióvesztése.

Nem kellő szelvényszélessége.

Műtárgyak ökológiai szemlélettől eltérő üzemeltetése.

Műtárgyak nem ökológiai szemléletű kialakítottsága.

- Ökológiai problémák:

Túlzott növényi vegetáció.

Vízpartokon jelentkező özönnövények.

Tájidegen fafajok (nemes nyár).

Zonáció hiánya.

Tájidegen és un. gyom halfajok túlzott mértékű jelenléte.

- Környezethasználatból eredő problémák:

Horgásztanyák, üdülők csatornázatlansága.

Mederélig lenyúló mg.-i tevékenység.

Állattartás.

Szeméttelep.

Kontrol nélküli haletetés.

- Természetvédelem, vízgazdálkodás:

Túl szigorú, esetenként indokolatlan előírások, elvárások.

Lassú ügyintézés.

2. Megoldási javaslatok

- A víztestek vízminőségi problémáira:

A Holt-Marcal esetében a legjelentősebb vízminőségi problémát a mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű bomló szerves iszap jelenti. Az iszap eltávolítása, vagy helyben való kezelése az egyik elsődleges feladat a jó ökológiai potenciál eléréséhez. E feladatok ellátásával kapcsolatban tájékoztatólag elmondhatjuk, hogy a Nádorvárosi HE vízterülete mellett az egyesület több helyen is rendelkezik parti ingatlannal, mely nádas besorolású. Az MVG HE korábban megbeszéléseket folytatott kedvező eredménnyel a víztest közelében található mg-i hasznosítású ingatlanok tulajdonosaival az iszap lehetséges elhelyezésének kapcsán. A potenciális deponálási helyeket lásd a mellékelt térképvázlaton, jelölése straffozott terület. Ezek a Holt-Marcal és a Pándzsa összefolyása feletti Holt-Marcal jobbpart menti terület. Rabkertnél a hullámtérben és a mentett oldalon területek. A Tsz. út melletti terület. A Holt-Marcal kitorkollás és a Sziget alatti területek. A kikotort iszap elhelyezésére javasoljuk a bezárt szeméttelep figyelembevételét, mivel ennek rekultivációjához az iszap felhasználható lehet. Hidromechanizációs kotrásnál a helyszínrajzon jelölt fahídig terjedő szakasz lehetne az első ütem a nyomóvezeték hosszát is figyelembe véve.

A helyben történő iszapkezeléssel kapcsolatban a Nádorvárosi HE-nek már több éves kedvező tapasztalatai vannak az un. tófenék boronálással. Az egyesület kifejlesztett egy láncos eszközt, melynek segítségével mechanikai úton kihajthatók a káros a mocsárgázok az iszapból, így csökkentve annak a vízi ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A MVG HE ez évben üzemi kísérlet keretében megkezdte a vízterületén a biológiai iszap kezelését ( bakteriális iszap remediáció). Tudvalevő, hogy a teljes és leghatékonyabb megoldás az iszap mederből történő eltávolítása lenne. Jelentős költségvonzata miatt a technológiát szakaszosan javasolt elvégezni 2027-ig. A mederkotrás elsődleges helyszínei a korábbi szennyezések hagyatékának felszámolásai, így a gyirmóti szennyvízátemelő bebocsátás alatti szakasza, -lásd a mellékelt térképvázlaton hullámos vonallal jelölve-, betorkoló kisvízfolyások, árkok alatti szakaszok, volt állattartó telepek bebocsátás alatti szakaszai. A két másik technológia kisebb költségigényű, így azokat már 2015-ig is be lehetne vezetni, alkalmazásukat szélesebb körre kiterjesztve.

A vízfolyás mellett található parti lakó-és üdülő ingatlanok diffúz és pontszerű szennyezéseivel kapcsolatban megoldásként javasoljuk, hogy Győr MJV. által kerüljenek felülvizsgálatra az un. közműpótló létesítmények, Ahol és amelyek szennyezőknek bizonyulnak, ott az ingatlan tulajdonosát kötelezzék a létesítmény vízzáróvá tételére. E feladat 2015-ig terjedő időszakban elvégezhető.

A vízterület mellett olyan mg-i területek találhatóak, melyek szinte a partélig lenyúlnak, a diffúz terhelést maguk után vonva. E területeken 2027-ig javasolt egy védősáv kialakítása akár művelési ág változtatással egybekötve.

Egyesületeink a jó horgászati gyakorlat bevezetésével igyekeznek a haletetésekből származó terhelések csökkentésre. Erre vonatkozólag már tettünk intézkedéseket horgászrendjeinkben.

- Vízmennyiségi, hidrológiai problémákra:

A Holt-Marcal vízutánpótlását a Marcalból betápláló zsilipen keresztül, a vízgyűjtő terület felszíni lefolyásából, valamint talajvízből kapja. E három paraméter közül kizárólag a Marcal folyóról történő betáplálás esetében van mód érdemi beavatkozásra. Javasoljuk a Holt-Marcal un. visszafolyósítását, mely szerint a Marcal folyó nem a jelenlegi helyén érné el a Rábát, hanem ismételten a Holt-Marcalon keresztül folyna a Rábába. Igy a Marcal ásott torkolati része kizárólag árapasztóként funkcionálna, míg a Holt-Marcalba az év döntő részén a Marcal folyhatna. Ezzel a megoldással megszűnnének a Holt-Marcal vízhiányából eredő problémái, valamint un. Marcal duzzasztó hossz-irányú halak általi átjárhatóságának folyamatosan fennálló problémaköre. A Marcal mint folyó a természeteshez közelibb meanderező ágon érné el ismét a Rábát. Ezt a célkitűzést a Holt-Marcal jelentős növényi benőttségének visszaszorítását követően célszerű megvalósítani.

- Hidromorfológiai problémákra:

Az iszapkezeléssel kapcsolatban fentebb megadtuk kezelési javaslatainkat. Ugyanakkor a keresztirányú átjárhatóság vonatkozásában a mellékelt térképvázlaton jelzett helyeken X -el jelzett, az un. kicsapók területén javasoljuk megvizsgálni az övzátonyok átvágásával történő vizes élőhelyek revitalizációjának lehetőségét.

Elhelyezkedésük a Nádorvárosi Horgászegyesület területén az alábbi lenne:

1. Kisvashíd

2. Régi Pándzsa torok

3. Achilles park

4. Szivattyú árok melletti

5. Égett fűzfa (gátőrrét)

6. Gyirmóti fahíd feletti rész

7. Szigetnél a magaspartok

Elhelyezkedésük a Vagongyári Horgászegyesület területén az alábbi lenne:

8.Lovarda alatti

9.Felső fahíd alatti

10.Árokmenti(Szegle)

11.Patkó (vízellátása szükséges)

Több helyen akár lehetőség nyílna az un. fokgazdálkodás bevezetésére is. E kicsapók helyreállítása nem csak a halállomány, de a Holt-Marcal vizes élőhelyeihez kötött kedvező új élőhelyeket biztosíthatnának, mely a tájvédelmi körzet igényeit is jobban biztosíthatná. A bevatkozások jellegükből fakadóan kis költséggel, minimális földmunkával a környezeti elemek alacsony igénybevétele mellett akár 2015-ig is elvégezhetőek.

- Műtárgyak problematikája:

A Holt-Marcalon a hosszirányú átjárhatóságot több műtárgy is korlátozza. A jó ökológiai potenciált eléréséhez ez minősíthető jelentős problémának, mivel a Marcal halállományára nem jellemző a jelentősebb vándorlási tevékenység. Szükséges azonban felülvizsgálat a vízáteresztési kapacitás, üzemrend, táblakialakítás, jókarba helyezés érdekében, mivel az üzemelési biztonság növelés mindenképpen indokolt.

A vízrendszer üzemeltetése során a jelenlegi üzemeltetési szabályzat alapján továbbra is kérjük az ökológiai igények figyelembevételét, különös tekintettel a halak ivási szezonjában.

- Ökológiai problémákra:

A Holt-Marcalon már évek óta fennálló problémaként említhető az un. emmerz, szubmerz növényzet túlszaporodása. E túlszaporodott vízinövény vegetáció kezelését a 2015-ig terjedő időszakig is megoldani szükséges a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett. Jellemzően a horgásztanyákkal illetve az üdülőkkel érintett vízszakaszokon legalább évi egy-két alkalommal szükségesek a beavatkozások. Megjegyzendő, hogy a kaszálék elhelyezésére az egyesületek által jelölt és tulajdonolt területek igénybevehetők.

Véleményünk szerint problémaként nem csak a víz növényzet túlzott jelenléte nevesíthető, hanem a szárazföldi vegetáció összetétele is. Több helyen un. özönnövényekkel fertőzött a terület, illetve a területhasználatot hátrányosan befolyásoló növényzet ( nemesnyárak termése, fűz) található. Ere való tekintettel part menti vegetációk kezelése, területhasználat változtatás ill. vegetáció csere indokolt. A végrehajtásnak 2027-ig folyamatosnak kell lennie.

Egyesületeink felismerve korunk új természetvédelmi szempontú halgazdálkodási kihívásait már több éve tudatosan halfajta szerkezeti változtatásokat hajtanak végre. Ennek keretében tógazdasági ponty fajták telepítése mellett, mind egyre nagyobb százalékban genetikailag tiszta állományból származó dunai vadponty telepítéseket végzünk. E tájfajta telepítésén túlmenően egyesületeink a vízterület egyes lehatárolható részein saját neveléssel is foglakoznak. E nevelő helyek, illetőleg a jövőben ilyen célra bevonható területek a mellékelt térképen is ábrázolásra kerültek , jelölésük körben X.

Elhelyezkedésük:

1. Rabkerti(Nádorvárosi HE területén)

A halnevelést a Holt-Marcal belvíz elvezető árkában folytatnánk, amelynek egyik vége szabadon csatlakozik a Holt-Marcalhoz a másik végére pedig szivattyúállás van telepítve a belvíz Rába felé történő szivattyúzására. A csatorna szakasz mintegy 200-250 m hosszú és 10-15 m széles, azaz mintegy 0,2-0,3 ha kiterjedésű és 2-3 m mély. A halnevelés során így csak a Holt-Marcal felöli oldal ideiglenes elrekesztését kell megoldani, amelyre egy a torkolatban lévő gyaloghíd pillérköze ad lehetőséget. Az így lerekesztett vízterület már alkalmas arra, hogy megfelelően védett és kontrollált élőhelyet biztosítson a növendék állomány részére.

Természetesen a halnevelés e csatornaszakaszon rejt némi kockázatot is magában, hiszen amennyiben a Holt-Marcalon olyan szintű belvízállapot alakulna ki, amely a terület szivattyúzását vonná maga után ebben az esetben a halnevelést is fel kell függesztenünk.

Ettől a kockázattól függetlenül is célszerűnek látjuk a beruházás megvalósítását. Egyrészt a belvízszivattyúzásra a vízterület vízügyi kezelőjének tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint mindössze 10-15 évente kerül csak sor, másrészt a növendék halállomány ebben az esetben sem veszne el, hiszen azt a szivattyúzást megelőzően a szintén egyesületi kezelésben lévő Holt-Marcal felé ki lehetne terelni. Egyébként a tenyészidőszak végén szintén ezzel a módszerrel kerülne "telepítésre" a Holt-Marcalba a felnevelt tenyészhal.

A Vagongyári horgászegyesület területén is lehetne hasonlót kialakítani

2. Ivató

3. Szigeti mellékág

Egyesületeink halgazdálkodásuk keretében jelentős erőfeszítéseket tesznek az un. gyomhalfajok visszaszorítására, különös tekintettel a törpeharcsára. E munka keretében szelektáló halászatot, törpeharcsafogó versenyt végzünk, illetve tagjaink számára megtiltjuk a horgászat során kifogott egyedek visszaengedését.

Az egyesületeink halgazdálkodásukat a halászati hatóság által jóváhagyott, az ÉDUKTVF szakhatósági hozzájárulásával rendelkező halgazdálkodási terv alapján végzik. A halgazdálkodást mind a halászati hatóság, mind a FHNP Igazgatósága ellenőrzi, nyomon kíséri. A jelentősebb - értsd. nem napi jellegű - halgazdálkodási és az azzal összefüggő cselekményeinkről a halászati hatóságot , az ÉDU-KÖVIZIG-et és a FHNPIG.-ot tájékoztatjuk, pl. haltelepítés, szelektáló halászat, üzemi halnevelési kísérlet, növényzet, üledék kezelés stb.

A horgászegyesületeinknek konkrét elképzelései vannak a Holt-Marcal tó hasznosítására, amely véleményük szerint a város területfejlesztési, idegenforgalmi és zöldövezeti politikájához is kedvezően kapcsolódik.

A Nádorvárosi HE a rabkerti tó vonatkozásban konkrét fejlesztési javaslattal élt Győr MJV. felé, melyet az alábbi pontokba foglalva itt is bemutatunk:

A1.: A Pápai út mellett jelenleg kb. 40 versenyző részére alkalmas területet célszerű lenne némi partrendezés árán felbővíteni egy 100 férőhelyes és így akár nemzetközi horgászversenyek megrendelésére is alkalmas pályává. A horgászversenyek, különösen a nemzetköziek igen nagy közérdeklődésnek örvendenek, így az a városi turizmus színesítésében is szerepet kaphatna. Mindezen felül ilyen adottságokkal rendelkező versenypálya sehol a megyében, sőt a környező megyékben sem található.

Az így kialakításra kerülő pálya, a horgászversenyeken túlmenően helyt adhatna megfelelő kialakítás esetén síkvizi evezős versenyek vagy egyéb vízi sport rendezvények lebonyolítására is. A problémát a gépkocsik parkolásának biztosítása terén látjuk, amely probléma valószínűleg a kiviteli tervezés során nem megoldhatatlan.

A2.: Az un. a patkó, mint vizes élőhely a horgászturizmus szempontjából már most is kivételesen fontos és értékes terület, itt még vidrák is tanyáznak.

Erre való tekintettel ennek a területrésznek a sértetlenségét mindenképpen biztosítani szükséges a tervezés és kivitelezés során, azt megszűntetni nem szabad, de a fejlesztésén célszerű a továbbiakban elgondolkodni.

A3.: A Pándzsa patak nagy mennyiségű iszapot hord a tóba, megoldás lenne a patak valamely szakaszán egy sankolóhely, wetland kialakítása amit célszerű úgy kialakítani, hogy az egyben ívó helyet is biztosítson egyes halfajok számára, illetve az alkalmas lenne város elképzeléseiben szereplő szabadidő központ csapadékvizeinek befogadására és megtisztítására, mielőtt az bejutna a Marcal tóba. Ezt a Wetland-et ki lehetene alakítani egy látogató centrummá is, amely a lakosság tájékoztatásában, kikapcsolódásában stb is szerepet kaphatna hasonlatosan a londoni Wetland center-hez.

A4.: Javasoljuk megvizsgálni annak lehetőségét is, hogy egy kisebb, mélyebb fekvésű terület kerüljön úgy kialakításra, hogy az tavasszal feltölthető legyen 50-60 cm vízmélységűre a halak ívását biztosítandó, ahonnan az ívást követően az ivadékot visszavezethetnénk a Marcal tóba. A terület nyáron szárazon gyep művelési ágban, parkként, szabadtéri színpadként, focipályaként stb. üzemelhetne, majd a tél beálltával ismét feltöltésre kerülne 20-40 cm mélységben biztonságos korcsolyapályát biztosítva a lakosság részére.

Az egyesületek vízterülete jelenleg nem alkalmas a ponty természetes ívásának biztosítására, amit szakvélemény is alátámaszt (lsd. 2. sz. melléklet). A szakvélemény megállapítja, hogy a ponty ívásának a vízterületen több akadálya is van. Így a Holt-Marcal ponttyal történő telepítése a halállomány szerkezet fenntartása miatt mindenképpen indokolt, hiszen ez az a faj amelyre egyesületeink horgászai csakúgy mint más egyesületek a leggyakrabban horgásznak Egyesületeink gazdálkodásuk folyamán mindig arra törekedtek, hogy tagjai számára rentábilis horgászati lehetőséget tudjanak biztosítani. Felismertük, hogy tagjainknak növekvő fogási igényeit, az egyre erősebben jelentkező környezet és természetvédelmi elvárások mellett, csak olyan fenntartható halgazdálkodással tudjuk csak kielégíteni, amely a tagi fogási statisztikában kiemelkedő részaránnyal bíró pontyállomány ellenőrzött körülmények közötti nevelése tud csak megvalósítani.

Győr, 2009. július 24.

Samodai László Sándor András

Elnök

MVG HE Nádorvárosi SHE

1-4 Marcal

2009/08/27 10:49

A Nádorvárosi Sporthorgász Egyesület és a MVG Sporthorgász Egyesület észrevételei a Holt-Marcal víztest vízgyűjtő gazdálkodási tervezéséhez

Tudomást szerezve és áttekintve a WWW.vizeink.hu oldalon a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés társadalmi konzultációs anyagait az 1-4 Marcal és az 1-3 Rába tervezési alegységekre vonatkozóan egyesületeink az alábbi észrevételeket kívánják megfogalmazni, különös tekintettel a Holt-Marcal, a Nagy-Pándzsa alsó, és a Marcal torkolati része, Rába torkolati szakasz nevű víztestekre.

Egyesületeink közel 1500 fő horgászt képviselnek a kezelésünkben lévő Holt-Marcal, Pándzsa alsó és a Rába folyó torkolati szakaszával érintett halászati vízterületeken. E vízterületek halászati jogát a Magyar Államtól egyesületeink haszonbérleti szerződés keretében hasznosítják. A szerződések 2015-ben járnak le és mind a két egyesület tervezi, hogy az új hasznosítási pályázaton is indulni kíván majd e vízterületek halászati hasznosítására, így mindenképpen hosszútávon érintettek a vizek jó ökológiai állapotának/potenciáljának elérésében.

A két egyesület felismerve, hogy a halászati kezelésükben lévő vízterületek vízgazdálkodási, halgazdálkodási, ökológiai stb. szempontból összefüggőek, ezért úgy határoztak, hogy a tervezési eljárásban egymást támogatva vennének részt. Erre véleményünk szerint azért is szükség van, hogy a megoldási javaslatok, egymásra épülően és ne egymást kizáró módon kerüljenek már a tervezők elé. Véleményünk szerint a konszenzuson alapuló javaslataink az önök munkájában is jobban kezelhetőek és befogadhatók lesznek.

Egyesületeink már jelezték a fenti honlapról letölthető adatlap visszaküldésével, hogy a nyílt tervezési eljárásban érintettségük okán tevékenyen részt kívánnak venni, és nem csak azon víztestek kapcsán, amelyekkel halászati tevékenységük közvetlenül érintett, hanem azokon is, amelyek közvetve kapcsolódnak hozzá, de mégis azok állapota kihatással van munkánkra.

Áttekintve a fenti honlapról letölthető intézkedési tervcsomagokat megállapítható, hogy azokban foglaltak alapvetően megegyeznek az általunk észlelt problémákkal és javasolható intézkedésekkel, így azt részünkről kizárólag kiegészíteni, vagy finomítani szükséges.

A vízterületek kapcsán véleményünk szerint összefoglaló jelleggel az alábbi problémákat nevesíthetjük címszavakban, amelyek mind önmagukban, mind pedig egymásra épülően, egymásból következő módon jelentkeznek:

1. Probléma csoportok

- A víztestek vízminőségi problémái:

Melyek lehetnek a múltból, illetve a jelen környezethasználataiból eredőek.

Helyben keletkezőek, vagy ide "szállítottak".

Diffúzak, vagy pontszerűek.

Szándékosak, vagy engedélyezett használatból eredőek.

Belső és külső tápanyagterhelésből eredőek.

Saját, illetve idegen használatból származóak.

- Vízmennyiségi, hidrológiai problémák:

Vízbetáplálás mennyiségének problémái.

Vízszállítás problémái.

Vízáramlási problémák.

Holtágak vízutánpótlásának hiánya.

- Hidromorfológiai problémák:

Meder feliszapolódottsága.

Kicsapók övzátonnyal való elvágottsága.

- Műtárgyak problematikája:

Műtárgyak átjárhatatlansága.

Műtárgyak funkcióvesztése.

Nem kellő szelvényszélessége.

Műtárgyak ökológiai szemlélettől eltérő üzemeltetése.

Műtárgyak nem ökológiai szemléletű kialakítottsága.

- Ökológiai problémák:

Túlzott növényi vegetáció.

Vízpartokon jelentkező özönnövények.

Tájidegen fafajok (nemes nyár).

Zonáció hiánya.

Tájidegen és un. gyom halfajok túlzott mértékű jelenléte.

- Környezethasználatból eredő problémák:

Horgásztanyák, üdülők csatornázatlansága.

Mederélig lenyúló mg.-i tevékenység.

Állattartás.

Szeméttelep.

Kontrol nélküli haletetés.

- Természetvédelem, vízgazdálkodás:

Túl szigorú, esetenként indokolatlan előírások, elvárások.

Lassú ügyintézés.

2. Megoldási javaslatok

- A víztestek vízminőségi problémáira:

A Holt-Marcal esetében a legjelentősebb vízminőségi problémát a mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű bomló szerves iszap jelenti. Az iszap eltávolítása, vagy helyben való kezelése az egyik elsődleges feladat a jó ökológiai potenciál eléréséhez. E feladatok ellátásával kapcsolatban tájékoztatólag elmondhatjuk, hogy a Nádorvárosi HE vízterülete mellett az egyesület több helyen is rendelkezik parti ingatlannal, mely nádas besorolású. Az MVG HE korábban megbeszéléseket folytatott kedvező eredménnyel a víztest közelében található mg-i hasznosítású ingatlanok tulajdonosaival az iszap lehetséges elhelyezésének kapcsán. A potenciális deponálási helyeket lásd a mellékelt térképvázlaton, jelölése straffozott terület. Ezek a Holt-Marcal és a Pándzsa összefolyása feletti Holt-Marcal jobbpart menti terület. Rabkertnél a hullámtérben és a mentett oldalon területek. A Tsz. út melletti terület. A Holt-Marcal kitorkollás és a Sziget alatti területek. A kikotort iszap elhelyezésére javasoljuk a bezárt szeméttelep figyelembevételét, mivel ennek rekultivációjához az iszap felhasználható lehet. Hidromechanizációs kotrásnál a helyszínrajzon jelölt fahídig terjedő szakasz lehetne az első ütem a nyomóvezeték hosszát is figyelembe véve.

A helyben történő iszapkezeléssel kapcsolatban a Nádorvárosi HE-nek már több éves kedvező tapasztalatai vannak az un. tófenék boronálással. Az egyesület kifejlesztett egy láncos eszközt, melynek segítségével mechanikai úton kihajthatók a káros a mocsárgázok az iszapból, így csökkentve annak a vízi ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A MVG HE ez évben üzemi kísérlet keretében megkezdte a vízterületén a biológiai iszap kezelését ( bakteriális iszap remediáció). Tudvalevő, hogy a teljes és leghatékonyabb megoldás az iszap mederből történő eltávolítása lenne. Jelentős költségvonzata miatt a technológiát szakaszosan javasolt elvégezni 2027-ig. A mederkotrás elsődleges helyszínei a korábbi szennyezések hagyatékának felszámolásai, így a gyirmóti szennyvízátemelő bebocsátás alatti szakasza, -lásd a mellékelt térképvázlaton hullámos vonallal jelölve-, betorkoló kisvízfolyások, árkok alatti szakaszok, volt állattartó telepek bebocsátás alatti szakaszai. A két másik technológia kisebb költségigényű, így azokat már 2015-ig is be lehetne vezetni, alkalmazásukat szélesebb körre kiterjesztve.

A vízfolyás mellett található parti lakó-és üdülő ingatlanok diffúz és pontszerű szennyezéseivel kapcsolatban megoldásként javasoljuk, hogy Győr MJV. által kerüljenek felülvizsgálatra az un. közműpótló létesítmények, Ahol és amelyek szennyezőknek bizonyulnak, ott az ingatlan tulajdonosát kötelezzék a létesítmény vízzáróvá tételére. E feladat 2015-ig terjedő időszakban elvégezhető.

A vízterület mellett olyan mg-i területek találhatóak, melyek szinte a partélig lenyúlnak, a diffúz terhelést maguk után vonva. E területeken 2027-ig javasolt egy védősáv kialakítása akár művelési ág változtatással egybekötve.

Egyesületeink a jó horgászati gyakorlat bevezetésével igyekeznek a haletetésekből származó terhelések csökkentésre. Erre vonatkozólag már tettünk intézkedéseket horgászrendjeinkben.

- Vízmennyiségi, hidrológiai problémákra:

A Holt-Marcal vízutánpótlását a Marcalból betápláló zsilipen keresztül, a vízgyűjtő terület felszíni lefolyásából, valamint talajvízből kapja. E három paraméter közül kizárólag a Marcal folyóról történő betáplálás esetében van mód érdemi beavatkozásra. Javasoljuk a Holt-Marcal un. visszafolyósítását, mely szerint a Marcal folyó nem a jelenlegi helyén érné el a Rábát, hanem ismételten a Holt-Marcalon keresztül folyna a Rábába. Igy a Marcal ásott torkolati része kizárólag árapasztóként funkcionálna, míg a Holt-Marcalba az év döntő részén a Marcal folyhatna. Ezzel a megoldással megszűnnének a Holt-Marcal vízhiányából eredő problémái, valamint un. Marcal duzzasztó hossz-irányú halak általi átjárhatóságának folyamatosan fennálló problémaköre. A Marcal mint folyó a természeteshez közelibb meanderező ágon érné el ismét a Rábát. Ezt a célkitűzést a Holt-Marcal jelentős növényi benőttségének visszaszorítását követően célszerű megvalósítani.

- Hidromorfológiai problémákra:

Az iszapkezeléssel kapcsolatban fentebb megadtuk kezelési javaslatainkat. Ugyanakkor a keresztirányú átjárhatóság vonatkozásában a mellékelt térképvázlaton jelzett helyeken X -el jelzett, az un. kicsapók területén javasoljuk megvizsgálni az övzátonyok átvágásával történő vizes élőhelyek revitalizációjának lehetőségét.

Elhelyezkedésük a Nádorvárosi Horgászegyesület területén az alábbi lenne:

1. Kisvashíd

2. Régi Pándzsa torok

3. Achilles park

4. Szivattyú árok melletti

5. Égett fűzfa (gátőrrét)

6. Gyirmóti fahíd feletti rész

7. Szigetnél a magaspartok

Elhelyezkedésük a Vagongyári Horgászegyesület területén az alábbi lenne:

8. Lovarda alatti

9. Felső fahíd alatti

10. Árokmenti(Szegle)

11. Patkó (vízellátása szükséges)

Több helyen akár lehetőség nyílna az un. fokgazdálkodás bevezetésére is. E kicsapók helyreállítása nem csak a halállomány, de a Holt-Marcal vizes élőhelyeihez kötött kedvező új élőhelyeket biztosíthatnának, mely a tájvédelmi körzet igényeit is jobban biztosíthatná. A bevatkozások jellegükből fakadóan kis költséggel, minimális földmunkával a környezeti elemek alacsony igénybevétele mellett akár 2015-ig is elvégezhetőek.

- Műtárgyak problematikája:

A Holt-Marcalon a hosszirányú átjárhatóságot több műtárgy is korlátozza. A jó ökológiai potenciált eléréséhez ez minősíthető jelentős problémának, mivel a Marcal halállományára nem jellemző a jelentősebb vándorlási tevékenység. Szükséges azonban felülvizsgálat a vízáteresztési kapacitás, üzemrend, táblakialakítás, jókarba helyezés érdekében, mivel az üzemelési biztonság növelés mindenképpen indokolt.

A vízrendszer üzemeltetése során a jelenlegi üzemeltetési szabályzat alapján továbbra is kérjük az ökológiai igények figyelembevételét, különös tekintettel a halak ivási szezonjában.

- Ökológiai problémákra:

A Holt-Marcalon már évek óta fennálló problémaként említhető az un. emmerz, szubmerz növényzet túlszaporodása. E túlszaporodott vízinövény vegetáció kezelését a 2015-ig terjedő időszakig is megoldani szükséges a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett. Jellemzően a horgásztanyákkal illetve az üdülőkkel érintett vízszakaszokon legalább évi egy-két alkalommal szükségesek a beavatkozások. Megjegyzendő, hogy a kaszálék elhelyezésére az egyesületek által jelölt és tulajdonolt területek igénybevehetők.

Véleményünk szerint problémaként nem csak a víz növényzet túlzott jelenléte nevesíthető, hanem a szárazföldi vegetáció összetétele is. Több helyen un. özönnövényekkel fertőzött a terület, illetve a területhasználatot hátrányosan befolyásoló növényzet ( nemesnyárak termése, fűz) található. Ere való tekintettel part menti vegetációk kezelése, területhasználat változtatás ill. vegetáció csere indokolt. A végrehajtásnak 2027-ig folyamatosnak kell lennie.

Egyesületeink felismerve korunk új természetvédelmi szempontú halgazdálkodási kihívásait már több éve tudatosan halfajta szerkezeti változtatásokat hajtanak végre. Ennek keretében tógazdasági ponty fajták telepítése mellett, mind egyre nagyobb százalékban genetikailag tiszta állományból származó dunai vadponty telepítéseket végzünk. E tájfajta telepítésén túlmenően egyesületeink a vízterület egyes lehatárolható részein saját neveléssel is foglakoznak. E nevelő helyek, illetőleg a jövőben ilyen célra bevonható területek a mellékelt térképen is ábrázolásra kerültek , jelölésük körben X.

Elhelyezkedésük:

1. Rabkerti (Nádorvárosi HE területén)

A halnevelést a Holt-Marcal belvíz elvezető árkában folytatnánk, amelynek egyik vége szabadon csatlakozik a Holt-Marcalhoz a másik végére pedig szivattyúállás van telepítve a belvíz Rába felé történő szivattyúzására. A csatorna szakasz mintegy 200-250 m hosszú és 10-15 m széles, azaz mintegy 0,2-0,3 ha kiterjedésű és 2-3 m mély. A halnevelés során így csak a Holt-Marcal felöli oldal ideiglenes elrekesztését kell megoldani, amelyre egy a torkolatban lévő gyaloghíd pillérköze ad lehetőséget. Az így lerekesztett vízterület már alkalmas arra, hogy megfelelően védett és kontrollált élőhelyet biztosítson a növendék állomány részére.

Természetesen a halnevelés e csatornaszakaszon rejt némi kockázatot is magában, hiszen amennyiben a Holt-Marcalon olyan szintű belvízállapot alakulna ki, amely a terület szivattyúzását vonná maga után ebben az esetben a halnevelést is fel kell függesztenünk.

Ettől a kockázattól függetlenül is célszerűnek látjuk a beruházás megvalósítását. Egyrészt a belvízszivattyúzásra a vízterület vízügyi kezelőjének tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint mindössze 10-15 évente kerül csak sor, másrészt a növendék halállomány ebben az esetben sem veszne el, hiszen azt a szivattyúzást megelőzően a szintén egyesületi kezelésben lévő Holt-Marcal felé ki lehetne terelni. Egyébként a tenyészidőszak végén szintén ezzel a módszerrel kerülne "telepítésre" a Holt-Marcalba a felnevelt tenyészhal.

A Vagongyári horgászegyesület területén is lehetne hasonlót kialakítani

2. Ivató

3. Szigeti mellékág

Egyesületeink halgazdálkodásuk keretében jelentős erőfeszítéseket tesznek az un. gyomhalfajok visszaszorítására, különös tekintettel a törpeharcsára. E munka keretében szelektáló halászatot, törpeharcsafogó versenyt végzünk, illetve tagjaink számára megtiltjuk a horgászat során kifogott egyedek visszaengedését.

Az egyesületeink halgazdálkodásukat a halászati hatóság által jóváhagyott, az ÉDUKTVF szakhatósági hozzájárulásával rendelkező halgazdálkodási terv alapján végzik. A halgazdálkodást mind a halászati hatóság, mind a FHNP Igazgatósága ellenőrzi, nyomon kíséri. A jelentősebb - értsd. nem napi jellegű - halgazdálkodási és az azzal összefüggő cselekményeinkről a halászati hatóságot , az ÉDU-KÖVIZIG-et és a FHNPIG.-ot tájékoztatjuk, pl. haltelepítés, szelektáló halászat, üzemi halnevelési kísérlet, növényzet, üledék kezelés stb.

A horgászegyesületeinknek konkrét elképzelései vannak a Holt-Marcal tó hasznosítására, amely véleményük szerint a város területfejlesztési, idegenforgalmi és zöldövezeti politikájához is kedvezően kapcsolódik.

A Nádorvárosi HE a rabkerti tó vonatkozásban konkrét fejlesztési javaslattal élt Győr MJV. felé, melyet az alábbi pontokba foglalva itt is bemutatunk:

A1.: A Pápai út mellett jelenleg kb. 40 versenyző részére alkalmas területet célszerű lenne némi partrendezés árán felbővíteni egy 100 férőhelyes és így akár nemzetközi horgászversenyek megrendelésére is alkalmas pályává. A horgászversenyek, különösen a nemzetköziek igen nagy közérdeklődésnek örvendenek, így az a városi turizmus színesítésében is szerepet kaphatna. Mindezen felül ilyen adottságokkal rendelkező versenypálya sehol a megyében, sőt a környező megyékben sem található.

Az így kialakításra kerülő pálya, a horgászversenyeken túlmenően helyt adhatna megfelelő kialakítás esetén síkvizi evezős versenyek vagy egyéb vízi sport rendezvények lebonyolítására is. A problémát a gépkocsik parkolásának biztosítása terén látjuk, amely probléma valószínűleg a kiviteli tervezés során nem megoldhatatlan.

A2.: Az un. a patkó, mint vizes élőhely a horgászturizmus szempontjából már most is kivételesen fontos és értékes terület, itt még vidrák is tanyáznak.

Erre való tekintettel ennek a területrésznek a sértetlenségét mindenképpen biztosítani szükséges a tervezés és kivitelezés során, azt megszűntetni nem szabad, de a fejlesztésén célszerű a továbbiakban elgondolkodni.

A3.: A Pándzsa patak nagy mennyiségű iszapot hord a tóba, megoldás lenne a patak valamely szakaszán egy sankolóhely, wetland kialakítása amit célszerű úgy kialakítani, hogy az egyben ívó helyet is biztosítson egyes halfajok számára, illetve az alkalmas lenne város elképzeléseiben szereplő szabadidő központ csapadékvizeinek befogadására és megtisztítására, mielőtt az bejutna a Marcal tóba. Ezt a Wetland-et ki lehetene alakítani egy látogató centrummá is, amely a lakosság tájékoztatásában, kikapcsolódásában stb is szerepet kaphatna hasonlatosan a londoni Wetland center-hez.

A.4.: Javasoljuk megvizsgálni annak lehetőségét is, hogy egy kisebb, mélyebb fekvésű terület kerüljön úgy kialakításra, hogy az tavasszal feltölthető legyen 50-60 cm vízmélységűre a halak ívását biztosítandó, ahonnan az ívást követően az ivadékot visszavezethetnénk a Marcal tóba. A terület nyáron szárazon gyep művelési ágban, parkként, szabadtéri színpadként, focipályaként stb. üzemelhetne, majd a tél beálltával ismét feltöltésre kerülne 20-40 cm mélységben biztonságos korcsolyapályát biztosítva a lakosság részére.

Az egyesületek vízterülete jelenleg nem alkalmas a ponty természetes ívásának biztosítására, amit szakvélemény is alátámaszt (lsd. 2. sz. melléklet). A szakvélemény megállapítja, hogy a ponty ívásának a vízterületen több akadálya is van. Így a Holt-Marcal ponttyal történő telepítése a halállomány szerkezet fenntartása miatt mindenképpen indokolt, hiszen ez az a faj amelyre egyesületeink horgászai csakúgy mint más egyesületek a leggyakrabban horgásznak Egyesületeink gazdálkodásuk folyamán mindig arra törekedtek, hogy tagjai számára rentábilis horgászati lehetőséget tudjanak biztosítani. Felismertük, hogy tagjainknak növekvő fogási igényeit, az egyre erősebben jelentkező környezet és természetvédelmi elvárások mellett, csak olyan fenntartható halgazdálkodással tudjuk csak kielégíteni, amely a tagi fogási statisztikában kiemelkedő részaránnyal bíró pontyállomány ellenőrzött körülmények közötti nevelése tud csak megvalósítani.

Győr, 2009. július 24.

Samodai László Sándor András

Elnök

MVG HE Nádorvárosi SHE

1-7 Gerecse

2009/07/31 16:03

Esztergom-Kertvárosért Baráti Egyesület Környezetvédelmi Munkacsoportjnak észrevételei

Észrevételek a Kenyérmezei patakhoz:

-- Szükséges lenne az árvízvédelmi zsilip megépítése a Zsidódi hídnál, a 11-es és a 117-es utak csatlakozásánál. A néhány hete elvonult árvíz ezt már "igényelte" volna. Vajon miért nem épült meg az útépítéssel egyidőben, úgy mint az Únyi pataknál történt?

-- A patak több kilométeren át lakott területeken folyik. Mindkét partján még mindig találhatók lakásokban, telkeken keletkező vizek bekötései. Ennek már nem szabadna lennie.

-- A patakból több helyen vízkivétel is történik. Kerti növények locsolására használják. Ezt is fel kellene számolni.

Tisztelettel: Nagy Tibor, munkacsoport titkár

1-8 Ipoly

2009/07/28 10:26

A WWF Magyarország észrevételei az Ipoly alegység (1-8) vízgyűjtőgazdálkodási tervének konzultációs anyagához, 2009.07.28.

A WWF Magyarország észrevételei a Víz Keretirányelv hazai megvalósításának keretében zajló társadalmi egyeztetési folyamatban az Ipoly alegység (1-8) vízgyűjtőgazdálkodási tervének konzultációs anyagához

- 2009. július 28. -

Általános észrevételek

- A konzultációs anyag csak felsorolásszerűen említi meg, hogy mik a víztesteket érintő jelentős vízgazdálkodási problémák. Szükséges lenne pontosan kifejteni az egyes problémákat és azok okait, hiszen a tervezett intézkedések a problémák okaira született megoldások. Ha pontosan ismerjük, hogy mi a probléma, akkor tudunk rá megoldást találni.

- Fontos, hogy a konzultációs anyag igazolja a víztesteket érintő tervezett és jelenleg futó projektek VKI célkitűzésekkel való megfelelőségét. Ide értendők a rehabilitációs célú beavatkozások is.

- Emellett igazolni kell azt, hogy a víztesteket érintő nem VKI célú projektek (pl tervezett, vagy futó infrastruktúra beruházások, hídépítési tervek) megfelelnek-e a Víz Keretirányelv követelményeinek.

- A lakossági, mezőgazdasági, ipari vízigény változása a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket egyaránt érinti. A konzultációs anyagban nincs utalás arra, hogy a vizeink.hu honlapon elérhetőek a vízhasználatokban várható változások, holott ezek szerint a vízigény a következő években nőni fog. Ezeknek az alapinformációknak egyszerűsített formában szerepelniük kellene a konzultációs anyagban, mert egyértelműen befolyásolják a víztestek mennyiségi és minőségi állapotát.

- Az anyagban nem szerepel információ arról, hogy az agrárpolitikai támogatások bevezetése összhangban van-e a VKI célkitűzéseivel. Nincs elérhető anyag arról, hogy milyen támogatási konstrukciók vannak, amik elősegítik a vízminőség javításának célját, legfőképpen a művelési ág váltás támogatásának konstrukciói hiányoznak. A művelési ág váltás az ártéri területeken zajló gazdálkodás megváltozásának a kulcsa lehet, és a műtrágya, valamint vegyszer-használat változásán keresztül a diffúz szennyezés csökkentésének egyik lehetséges módja.

- A vízhasználatok között a konzultációs anyag nem említeti meg a vízi turizmust. Nincs szó az ezzel kapcsolatos társadalmi igényekről az Ipolyon, illetve a turizmus okozta esetleges vízszennyezési problémákról.

- Több olyan víztest van, ahol enyhébb ökológiai állapot elérése a cél. Ezeknél a célkitűzéseknél nem szerepelnek kellő részletességgel az indokok. Megfelelő indoklás hiányában az vélelmezhető, hogy egy tervezett későbbi infrastruktúra projekt megvalósítása céljából akarnak a mostani tervezési fázisban enyhébb célkitűzést megfogalmazni. A VKI szemlélete szerint a jó ökológiai állapot elérésének céljától csak kivételes esetben lehet eltérni, ezeknek a kivételes eseteknek a létjogosultságát meg kell indokolni.

- A mellékletekben felsorolt intézkedések számtalan javaslatot tartalmaznak a víztestek jó ökológiai állapotának elérése érdekében. Valószínűsíthető, hogy minden víztesten nem lesz lehetőség végrehajtani a szükséges intézkedések mindegyikét, ezért javasoljuk, hogy állítsanak fel prioritási sorrendet a víztestek között. Meg kell határozni, hogy az alegységen melyek azok a legfontosabb víztestek, amelyek állapota leginkább kihat a teljes alegység állapotára. A prioritási sorrend megállapításához is a társadalom véleményének figyelembe vétele szükséges.

- A VKI értelmében a jó állapot vagy potenciál elérése az elsődleges cél, és ezzel kell összehangolni a gazdasági és társadalmi igényeket. Több olyan víztest van, ahol nem ez a szemlélet valósul meg, hanem fordított megközelítés alapján készültek el az intézkedési tervek, tehát a gazdasági, társadalmi igények az elsődlegesek. Erre a konzultációs anyag intézkedési terveinek mellékletei utalnak.

Részletes észrevételek

18. oldal - 'Vízrendezés, duzzasztás, vízkivétel' fejezet

A konzultációs anyag azt állítja, hogy a völgyzárógátak rendelkeznek hallépcsővel, és a próbaüzem szerint ezek jól működnek. A próbaüzem nem bizonyíthatja azt, hogy a teljes vegetációs időszakban megfelelően működnek ezek a hallépcsők. Több év vegetációs időszakának adatai szükségesek ahhoz, hogy ez bizonyított legyen. Ezt az állítást felül kell vizsgálni, illetve bele kell írni, hogy a hallépcsők átjárhatóságát több éves monitoring után lehet nyugodt szívvel minősíteni.

21. oldal - 'Erősen módosított és mesterséges víztestek' fejezet

A fejezetben lévő táblázatban a 'bizonytalan, hogy erősen módosítottá nyilvánított' kategóriába tartoznak olyan patakok, melyek természetes víztestek, és jó ökológiai állapotban vannak. Nem érthető, hogy ezek miért merül fel a lehetőség, hogy ebbe a kategóriába sorolják ezeket. Kérjük ezek indoklását.

22. oldal - 'Erősen módosított és mesterséges víztestek' fejezet

A konzultációs anyagban nagyon sok víztest került erősen módosított kategóriába, olyanok is, ahol korábban az árvízvédelmi beavatkozásokon kívül nem volt jelentős beavatkozás. Javasoljuk, hogy a vízfolyások esetében az árvízvédelmi mederrendezés ne jelentse automatikusan az erősen módosított kategóriába való besorolást. Emellett szerepeljen más indok is, vagy sorolják fel, hogy az árvízvédelmi beavatkozásnak mely lépései idéztek elő olyan mértékű változást a természetes állapotban, hogy az adott víztest erősen módosítottá vált.

35. oldal - 'Tápanyag terhelés csökkentése, területi agrárintézkedések' fejezet

Nem elfogadható az az állítás, ami szerint a művelési ág váltás nem jelent megoldást a tápanyagterhelés csökkentésére. A diffúz szennyezések esetében az intenzív mezőgazdasági termelés és a műtrágya-, vegyszerhasználat az egyik legnagyobb terhelés. Ha módosulna a tájhasználat az extenzív gazdálkodás felé, akkor a diffúz szennyezések csökkennének.

Az agrárintézkedésekhez tartozik, hogy nem elég hangsúlyos az a pont, amely az állattartó telepek korszerűsítése által elérhető vízminőség javulást tárgyalja.

A konzultációs anyag nem emeli ki kellőképpen azt, hogy az agrártámogatási rendszerek feladata lenne az, hogy megfelelő támogatási konstruciókkal segítse a VKI célkitűzéseinek elérését. Az agrártámogatási rendszer hosszú távon megtérülő befektetések támogatásával tudna olyan agrárintézkedéseket támogatni, melyek segítik a vízminőség javulását a művelési ág váltással.

A művelési ág váltás esetében nem lehet kizárólagos a piaci szabályozók szerepe, és a piaci igények aspektusa, ha az közép vagy hosszú távon kimeríti a természeti adottságokat.

Nem elfogadható az a bekezdés, mely a rétek intenzív gazdálkodással való hasznosításáról szól, és fel sem veti annak lehetőségét, hogy extenzív tájhasználatra kerüljön sor. Ez nem VKI szempontú megközelítés.

43. oldal - 'Belterületi diffúz szennyezések' fejezet

A nem megfelelő szennyvízszikkasztás jelentős belterületi diffúz szennyezésnek minősül, ez nem szerepel kellő hangsúllyal az anyagban. A települési szikkasztóra szállított szennyvíziszap szintén jelentős szennyező, a csatornahálózat hiányában a települések kül- és belterületét egyaránt érinti.

A környezettudatos iskolai nevelés nem elég ennek a problémának az orvoslására, gyorsabb cselekvésre van szükség, ami a jelenlegi felnőtt lakosság körében vezet eredményre. A lakossági diffúz és pontszerű szennyezések csökkentése érdekében először ösztönözni, majd kötelezni kell a lakosságot a szennyezés megszüntetésére.

49. oldal - 'Kis és közepes vízfolyások rehabilitációja' fejezet.

Az első bekezdésben egymásnak ellentmondó állítások szerepelnek a vízfolyások szabályozottságának állapotáról. Tisztázni szükséges, hogy mit jelent a szabályozott és a természetes vízfolyás definíciója, emellett azt is meg kell fogalmazni, hogy mit jelent pontosan a meder-rehabilitáció. Ökológiai szempontból a rehabilitáció többek között a hosszirányú átjárhatóság biztosítását, a parti zonáció visszaállítását, a hullámtér lehetséges kibővítését és a meder lehetőség szerinti kanyargóvá tételét, eredeti hidromorfológiai állapotának visszaállítását vagy az ahhoz való közelítést jelenti.

56. oldal 'Egyedi intézkedések' fejezet

Itt szerepel a kikötők és a hajózás átalakítása, vagy javítása. Ez a pont magában foglalja új infrastruktúra projektek lehetőségét. Meg kell indokolni, hogy miért van szükség ezekre a projektekre, illetve hogy ezek megfelelnek-e a VKI célkitűzéseinek.

63. oldal 'Védett területek speciális védelme'

Ennek a fejezetnek részletesebb tárgyalása szükséges. Mind a felszíni, mind a felszín alatti víztestek esetében a kitűzött ökológiai állapot elérése érdekében kulcsszerepe van a védett területeken zajló intézkedéseknek. Ezek optimális esetben az ártéri területeken zajló gazdálkodást és a folyó ökológiai egységének megőrzését szolgálják. A védett természeti területek nem minden esetben vannak állami kezelésben, ezért szükséges iránymutatást adni arra, hogy milyen intézkedések alkalmazása segíti a kitűzött célok elérését. Ezt a fejezetet összhangba kell hozni a '3.2.3 Vízfolyások és állóvizek szabályozottságának csökkentése' fejezetben szereplő tervekkel.

Észrevételek a konzultációs anyag intézkedési terveihez

Az intézkedési tervek több természetes vízfolyásnál sorolnak fel tervezett beavatkozásként meder-rehabilitációt, vagy a szennyezett üledék eltávolítását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis vízfolyásokon a meder-rehabilitáció céljából elvégzett mederkotrás általában káros beavatkozás és összességében nem javítja a vízminőséget. Feliszapolódott mederanyag eltávolítása csak akkor szolgálja az ökológiai állapot javulását, ha egyéb célokat is szolgál, pl. meanderezés biztosítása, hullámtér kibővítése. Javasoljuk, hogy mederkotrásra csak akkor kerülhessen sor, ha ezeket a célokat is szolgálja.

A természetes víztestek esetében a legtöbbször nincs szükség semmilyen beavatkozásra.

1-8 Ipoly

2009/07/29 14:50

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nógrádi Helyi Csoport véleménye

A sajnos tervezés sajátosságai miatt (csak az 50 ha feletti állóvizek figyelembe vétele), kimaradtak vagy szinte alig érintettek a tavakkal kapcsolatos kérdések, pedig az egyik legfontosabb és leginkább a víztesteket mind mennyiségileg, mind minőségileg veszélyeztető probléma kör.

Az elmúlt 20 évben az Ipoly (és más folyók), mellékvizein sorra alakítanak ki különféle célokkal kisebb nagyobb tavakat. Sajnálatos módon domb és hegyvidéken jellemzően völgyzárógátas megoldással!

Ezek részben megváltoztatják a vízlefolyási viszonyokat, részben megváltoztatják az élővilágot. Azon túl, hogy fizikai gátat képeznek az élővilág számára, egyáltalán nem rendelkezünk elég információval arról, hogy az évezredek alatt kialakult lefolyási és meder viszonyok milyen kölcsönhatásban vannak a hozzájuk kötődő élőszervezetekkel, élőhely együttesekkel akár hosszabb vagy rövidtávon.

Ezért véleményünk szerint a még természetes vagy "jó állapotba" hozható "víztestek" esetében az újabb völgyzárógátas tározók létrehozását nem kívánatosnak kellene minősíteni, illetve tiltani. A már meglévők működését felül vizsgálni és alternatív működtetési javaslatokat kidolgozni a víztestek "felszabadítására", az átjárhatóság biztosítására.

Az elkészült anyagban a tározók létesítésével, létjogosultságukkal kapcsolatban nincs semmilyen információ arra vonatkozólag, hogy a víztestek "jó állapotba" tartása érdekében ezekkel mi a teendő, kívánatosak-e egyáltalán.

Véleményünk szerint az újabb "elsősorban árvízvédelmi" céllal létesülő tározóknak mindenképpen zöld tározóként (esetleg minimális 5-10%-os állandó vízborítással) engedhető meg működtetésük.

Jelenleg is kerülnek kiírásra EU pályázatok tározók létesítésére! Kérdés hol a határ? Hány m2 vagy m3 / alegység?

1-9 Közép-Duna

2009/07/09 15:28

Nyílt levél - gyors válasz

Nyílt levél

Dr. Rákosi Judit

projektigazgató ÖKO ZRt.

Tisztelt Igazgató Asszony, Kedves Judit!

A július 2-i Közép-Duna fórumon hangot adtunk annak a civil félelmünknek, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési folyamatában a "civilek" részvétele pusztán formalitás. Ezt támasztja alá, hogy a kormány elé kerülő tervet a civilek gyakorlatilag nem észrevételezhetik, hiszen ennek legfeljebb csak részletei készülnek el a július 31-i észrevételezési határidőig. Július 31. után a tervezési folyamathoz az ÖKO Zrt. már nem vár, és nem fogad civil véleményt.

Jelen körülmények között nem látunk garanciát arra, hogy a készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a vízgyűjtő területek kezelésének olyan irányú javítását fogja szolgálni, amely a vízjárásbeli szélsőségek mérséklődéséhez, a természeti állapot javulásához, a fenntartható tájgazdálkodás lehetőségeinek újrateremtéséhez vezethet.

Sőt, az a veszély is fennáll, hogy természetes körülmények között csörgedező, a kiegyenesítéstől, kimélyítéstől, fátlanítástól máig megmenekült erdei patakokhoz is hozzá fognak nyúlni, ha anyagilag ez lesz a kedvező a munka megtervezőjének és kivitelezőjének. Miközben a Víz Keretirányelv éppen ezeket az élővizeket rendeli "referenciaként" kijelölni: így nézzen ki majd újra minél több, korábban tönkre tett vízfolyás.

Miért fontos mindez? Véleményünk szerint nagyon sajnálatos lenne, ha hatalmi pozícióból, egyéni érdekek mentén születne döntés, és Magyarország elszalasztaná a Víz Keretirányelv által felkínált lehetőséget hazánk további kiszárításának megállítására, a szélsőségeket fokozó, a klímát szárító, a vizet és a közpénzeket egyaránt elpazarló vízelvezető technokráciának a vízmegőrzéssel, tájaink újraélesztésével, önszabályozó természeti rendszereink helyreállításával való felváltására.

A fenti elveket a társadalmi szervezetek körében számos szakember képviseli, azonban a tervezés folyamatában álláspontjuk nem jelenhet meg egyenrangúként. 2008 tavaszán például a Védegylet hivatalosan benyújtotta javaslatát a Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről készült ÖKO Zrt. anyaghoz az új célok és módszerek témakörében, a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének alapvetéseként szánva azt, ám ezt még a vizeink.hu honlapon se jelentették meg (a Védegylet dokumentuma a www.szelidvizorszag.hu-n érhető el).

Az egyenrangúság minimális feltétel a vizeink megőrzéséhez, természeti rendszereink újraélesztéséhez, a múltban elkövetett hibák megelőzéséhez vezető érdemi vita kialakulásában. Ezért várjuk, hogy elérhetővé válnak a különböző szervezetek által beadott munkák a vízgyűjtő-gazdálkodás hivatalos honlapján, a vizeink.hu-n.

A civil részvétel formalitássá degradálására utaló jel az is, hogy csak a kormány elé nem kerülő ún. egyeztetési anyagok véleményezésére ad lehetőséget az ÖKO Zrt., továbbá, hogy a vizeink.hu honlapon nincs egyértelműen megjelölve, hogy mely anyag "észrevételezhető", valamint az sem, hogy mi lesz a hozzászólások további sorsa.

Mindezek ellenére szeretnénk, ha a nagyon rövid határidő ellenére mégis kialakulna a mindkét fél részére vállalható együttműködés. Civil oldalról arra vonatkozóan szeretnénk garanciát, hogy véleményünk megjelenik a kormány elé kerülő anyagban is, függetlenül attól, hogy a tervezők figyelembe veszik-e a javaslatainkat. Ezért az alábbi, nagyon könnyen teljesíthető kéréssel fordulunk Hozzád, mint az ÖKO Zrt. részéről a projekt civil kapcsolattartó felelőséhez.

Kérjük, hogy az ÖKO Zrt. tegye lehetővé a civil közösségeknek, hogy aláírással vállalt rövid álláspontjuk és véleményük megjelenjen a kormányelőterjesztés mellékletei között. A civilek bevonása esetén ez egyébként szokásos eljárás. (A civil álláspont mellékletként történő csatolása feltételéül az ÖKO Zrt. szabhat terjedelmi határt.)

Kérjük, hogy a kormány elé terjesztendő anyaghoz mellékletként történő csatolásra vonatkozó lehetőség és feltételei mielőbb jelenjenek meg a vizeink.hu honlap címoldalán.

Budapest, 2009. július 8.

Balogh Péter, Szövetség az Élő Tiszáért (bpnk@t-online.hu)

Fehér Péter elnök, Szélkiáltó Természetvédő Egyesület (szelkialtote@freemail.hu)

Halász Judit elnök, Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (parlagfu@chello.hu)

Hajósy Adrienne geofizikus (hajosy.adrienne@freemail.hu)

Dr. Jánossy András környezetgazdasági tanácsadó janossy@zpok.hu

Kajner Péter, Szövetség az Élő Tiszáért (kajnerp@mail.interware.hu)

Karakai Tamás természetvédelmi szakmérnök, Védegylet (karakait@gmail.com)

Pánovics Attila, Pécsi Zöld Kör (panovics@ajk.pte.hu)

Toldi Miklós elnök, Dráva Szövetség (besemiki@t-online.hu)

Tömöri László elnök, E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (tomoril@e-misszio.hu)

Varga Gábor elnök, Gaja Környezetvédő Egyesület (gajacska@t-online.hu)

dr. Rákosi Judit írta:

Kedves Adrienne és aláírók!

Röviden válaszolok azokra a kérdésekre, amelyre én tudok, és az ÖKO Zrt. kompetenciája. Úgy érzem a civil szféra bevonása a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatában nagyon hangsúlyos, központi kérdés. Ennek megfelelően három szintet alakítottunk ki:

• Internetes véleménynyilvánítás
• Területi (alegység fórumok)
• Tematikus fórumok

Ezek közül csak az alegység fórumok és az alegység konzultációs anyagok véleményezése fejeződik be július 31,-vel a többi lehetőség, beleértve az alegység, a részvízgyűjtő és az országos tervek tervezetének véleményezése is nyitott marad a tervek véglegesítéséig. Minden, a jelenlegi tervezési fázishoz (Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kialakítása) tartozó vélemény nyilvánosságra került és kerül a vizeink.hu-n. A korábbi a Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseivel kapcsolatos véleményeket (ami nem tárgya a mostani tervezésnek) eddig nem tettük fel, de kérésedre igyekszünk ezt megtenni.

Minden véleményt a tervezők figyelembe vesznek a tervek véglegesítésekor. Ezen felül a különböző szintű Vízgazdálkodási Tanácsokban (ahol civil delegáltak is vannak) is tárgyalják a VGT-t.

Ugyanakkor a levélben számos olyan megjegyzés van, ami az ÖKO Zrt által vezetett Konzorcium szerepét túlértékeli. A tervért felelős a VKKI-Kövizigek Konzorciuma, mi megbizott vállalkozók vagyunk, a VKKI-KÖVIZIG konzorcium megbízott minket a terv bizonyos részeinek elkészítésével. Én ebben a projektben az egyik szakmai igazgatóhelyettes vagyok. Arról biztosíthatlak, hogy a tervezők minden erővel azon dolgoznak, hogy a VGT lényegesen hozzájáruljon a vizek állapotának javulásához.

A VGT egyik fejezete szól arról, hogy a társadalom bevonási folyamat hogyan zajlott le, milyen vélemények voltak, hogyan vették figyelembe stb. Megfontolandó, hogy a terv egyik mellékleteként egy, az egyben jelenjen-e meg a civilek, illetve a többi érdekcsoport véleménye. De ebben a döntést a VKKI-Kövizigek Konzorcium hozza. Nem az ÖKO Zrt dönt arról, hogy mi megy a kormány elé, de továbbítjuk az igényt. Nem az ÖKO Zrt. készítette a Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről szóló anyagot.

Köszönöm a levelet és szeretném, hogy minden kérdésben folyamatos együttműködés alakuljon ki a civilek és a tervezők között

Budapest, 2009. július 9.

Üdvözlettel,

dr. Rákosi Judit

Gazdasági, szabályozási és társadalombevonási igazgató-helyettes

1-9 Közép-Duna

2009/07/28 10:32

A WWF Magyarország észrevételei a Víz Keretirányelv hazai megvalósításának keretében zajló társadalmi egyeztetési folyamatban a Közép-Duna alegység (1-9) vízgyűjtőgazdálkodási tervének konzultációs anyagához, 2009.07.28

Általános észrevételek

- A konzultációs anyag csak felsorolásszerűen említi meg, hogy mik a víztesteket érintő jelentős vízgazdálkodási problémák. Szükséges lenne pontosan kifejteni az egyes problémákat és azok okait, hiszen a tervezett intézkedések a problémák okaira született megoldások. Ha pontosan ismerjük, hogy mi a probléma, akkor tudunk rá megoldást találni.

- Fontos, hogy a konzultációs anyag igazolja a víztesteket érintő tervezett és jelenleg futó projektek VKI célkitűzésekkel való megfelelőségét. Ide értendők a rehabilitációs célú beavatkozások is.

- Emellett igazolni kell azt, hogy a víztesteket érintő nem VKI célú projektek (pl tervezett, vagy futó infrastruktúra beruházások) megfelelnek-e a Víz Keretirányelv követelményeinek.

- A lakossági, mezőgazdasági, ipari vízigény változása a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket egyaránt érinti. A konzultációs anyagban nincs utalás arra, hogy a vizeink.hu honlapon elérhetőek a vízhasználatokban várható változások, holott ezek szerint a vízigény a következő években nőni fog. Ezeknek az alapinformációknak egyszerűsített formában szerepelniük kellene a konzultációs anyagban, mert egyértelműen befolyásolják a víztestek mennyiségi és minőségi állapotát.

- Az anyagban nem szerepel információ arról, hogy az agrárpolitikai támogatások bevezetése összhangban van-e a VKI célkitűzéseivel. Nincs elérhető anyag arról, hogy milyen támogatási konstrukciók vannak, amik elősegítik a vízminőség javításának célját, legfőképpen a művelési ág váltás támogatásának konstrukciói hiányoznak. A művelési ág váltás az ártéri területeken zajló gazdálkodás megváltozásának a kulcsa lehet, és a műtrágya-, valamint a vegyszerhasználat változásán keresztül a diffúz szennyezés csökkentésének egyik lehetséges módja.

- Több olyan víztest van, ahol enyhébb ökológiai állapot elérése a cél. Ezeknél a célkitűzéseknél nem szerepelnek kellő részletességgel az indokok. Megfelelő indoklás hiányában az vélelmezhető, hogy egy tervezett későbbi infrastruktúra projekt megvalósítása céljából akarnak a mostani tervezési fázisban enyhébb célkitűzést megfogalmazni. A VKI szemlélete szerint a jó ökológiai állapot elérésének céljától csak kivételes esetben lehet eltérni, ezeknek a kivételes eseteknek a létjogosultságát meg kell indokolni.

- A mellékletekben felsorolt intézkedések számtalan javaslatot tartalmaznak a víztestek jó ökológiai állapotának elérése érdekében. Valószínűsíthető, hogy minden víztesten nem lesz lehetőség végrehajtani a szükséges intézkedések mindegyikét, ezért javasoljuk, hogy állítsanak fel prioritási sorrendet a víztestek között. Meg kell határozni, hogy az alegységen melyek azok a legfontosabb víztestek, melyek állapota leginkább kihat a teljes alegység állapotára. A prioritási sorrend megállapításához is a társadalom véleményének figyelembe vétele szükséges.

- A VKI értelmében a jó állapot vagy potenciál elérése az elsődleges cél, és ezzel kell összehangolni a gazdasági és társadalmi igényeket. Több olyan víztest van, ahol nem ez a szemlélet valósul meg, hanem fordított megközelítés alapján készültek el az intézkedési tervek, tehát a gazdasági, társadalmi igények az elsődlegesek. Erre a konzultációs anyag intézkedési terveinek mellékletei utalnak.

Részletes észrevételek

20. oldal - 2.2.3. fejezet, 'Erősen módosított és mesterséges víztestek'

A táblázatban a 'bizonytalan, hogy erősen módosítottá nyilvánítsák-e' besorolásba kerültek olyan patakok, amelyekre természetes mederviszonyok jellemzők. Mi indokolja azt, hogy ezekkel kapcsolatban felmerül a lehetőség az erősen módosított kategóriára? Kérjük ezek indoklását.

31. oldal - 3.2.1.1 fejezet, 'Tápanyag terhelés csökkentése, területi agrárintézkedések' fejezet

Nem elfogadható az az állítás, ami szerint a művelési ág váltás nem jelent megoldást a tápanyagterhelés csökkentésére. A diffúz szennyezések esetében a mezőgazdasági termelés és a műtrágyahasználat az egyik legnagyobb terhelés. Ha módosulna a tájhasználat, és nem lenne olyan jelentős a műtrágyahasználat, akkor a diffúz szennyezések csökkennének.

Az agrárintézkedésekhez tartozik, hogy nem elég hangsúlyos az a pont, amely az állattartó telepek korszerűsítése által elérhető vízminőség javulást tárgyalja.

A konzultációs anyag nem emeli ki kellőképpen azt, hogy az agrártámogatási rendszerek feladata lenne az, hogy megfelelő támogatási konstruciókkal segítse a VKI célkitűzéseinek elérését. Az agrártámogatási rendszer hosszú távon megtérülő befektetések támogatásával tudna olyan agrárintézkedéseket támogatni, melyek segítik a vízminőség javulását a művelési ág váltással.

A művelési ág váltás esetében nem lehet kizárólagos a piaci szabályozók szerepe, és a piaci igények aspektusa, ha az közép vagy hosszú távon kimeríti a természeti adottságokat.

43. oldal - 3.2.3.6 fejezet, 'Egyedi intézkedések'

Pontosítani szükséges, hogy a hajózásnál mik az elsődleges problémák. Kérdés, hogy ez a Dunán kívül érint-e más vízfolyást. A konzultációs anyag szerint a Dunát érintő problémák az alegység szintű anyagokban kerül tárgyalásra, nem világos, hogy ebben a fejezetben miért kerül mégis megemlítésre a Duna

44. oldal - 3.2.4.1 fejezet, 'Fenntartható felszíni vízhasználatok'

Nem elegendő, ha a vízhasználat és a víztakarékosság a felhasználó feladataként szerepel. Olyan ösztönzőket, illetve a későbbiekben kötelezettségeket kell megfogalmazni, melyek a víztakarékos használatra tanítják a felhasználókat.

49. oldal 'Védett területek speciális védelme'

Ennek a fejezetnek részletesebb tárgyalása szükséges. Mind a felszíni, mind a felszín alatti víztestek esetében a kitűzött ökológiai állapot elérése érdekében kulcsszerepe van a védett területeken zajló intézkedéseknek. Ezek optimális esetben az ártéri területeken zajló gazdálkodást és a folyó ökológiai egységének megőrzését szolgálják. A védett természeti területek nem minden esetben vannak állami kezelésben, ezért szükséges iránymutatást adni arra, hogy milyen intézkedések alkalmazása segíti a kitűzött célok elérését. Ezt a fejezetet összhangba kell hozni a '3.2.3 Vízfolyások és állóvizek szabályozottságának csökkentése' fejezetben szereplő tervekkel.

Észrevételek a konzultációs anyag intézkedési terveihez