A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eseményei, dokumentumai [1]

A vízvédelmi politika terén az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-án hozott, 2000/60/EK számú irányelve (Víz keretirányelv, a továbbiakban VKI) határozza meg a közösségi fellépés kereteit. A cél, hogy az európai vizek jó állapotban legyenek 2015-re. A jó állapot nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A VKI a magyar belső jogba az alábbi jogszabályok szerint épült be:

- Az egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról szóló 2003. évi CXX. törvény[2]; - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről; - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól; - 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól; - 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól; - 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól.

A kihirdetésük óta eltelt időben a fenti rendeleteket számos alkalommal módosították.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés (VGT) átfogó céljai

- A vizekkel kapcsolatban lévő (a vízi és a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi) ökoszisztémák védelme, állapotuk javítása. - A hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat elősegítése. - A szennyezőanyagok kibocsátásának (emissziójának) csökkentésével a vízminőség javítása. - A felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása. - Az árvizek, aszályok hatásának mérséklése.

A VGT ütemterve, a kötelező jelentések határidői

2003. december 22. - A VKI átültetése a nemzeti jogrendbe, vízgyűjtő-kerületek azonosítása és a hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölése. 2004. december 22. - A vízgyűjtők jellemzése, a vizeket érő hatások elemzése, a vízhasználatok gazdasági elemzése, a védett területek listája. 2006. december 22. - Monitoringhálózat létrehozása és monitoringprogramok beindítása. 2007. december 22. - A jelentős vízgazdálkodási problémák azonosítása. 2008. december 22. - A vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változata. 2009. december 22. - A vízgyűjtő-gazdálkodási terv véglegesítése. 2010. december 22. - A költség visszatérülés és a szennyező fizet elvét tekintetbe vevő, a vízkészletek hatékony használatát biztosító árpolitika alkalmazása. 2012. december 22. - Az intézkedési program végrehajtásának megkezdése. 2015. december 22. - A környezeti célok elérése.

Az ütemterv megvalósítása

Magyarország az első nemzeti jelentést [PDF, 0,6MB] 2004 júniusában, a második nemzeti jelentést [PDF, 3,9MB] 2005 márciusában nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A VKI végrehajtásának helyzetéről a KVVM 2005 októberében "Európai összefogás a vizek jó állapotáért" címmel [PDF, 5,2MB] készített összefoglaló tanulmányt. A harmadik nemzeti jelentést 2007 áprilisában nyújtotta be az Európai Bizottságnak Magyarország. A jelentés - a VKI szerint 2006. december 22-ig kötelezően megindított - monitoring programokról számolt be. Az ÖKO Zrt. vezette konzorcium 2007 augusztusában tette közzé a A "Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítése II. fázis" című tanulmányát a leghatékonyabb intézkedési programok kiválasztását célzó gazdasági-elemzési rendszerről, a vízszolgáltatásokkal kapcsolatos költségek visszatérülési szintjének vizsgálatáról, továbbá a társadalmi részvétel kidolgozásáról. A magyar VGT ütemtervét és munkaprogramját [PDF, 1,5MB] 2007. december 22-én tette közzé a Környezeti és Vízügyi Minisztérium, a VKI szerinti irányító hatáskörrel rendelkezô hatóság. 2008-tól a Környezeti és Energia Operatív Program (KEOP) támogatja a VKI-val kapcsolatos tevékenységet. A KEOP 2.2.2 keretében 6 projekt vonatkozik "A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése" témakörre, (összesen 1766,6 millió Ft) és 1 projekt "A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó informatikai rendszer fejlesztése" témára (136,7 millió Ft). A projektek még nem zárultak le.

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, 2008-2010

A VGT kidolgozásához a támogatást szintén a KEOP biztosította. A 2.5.0/A számú a "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése" című projekt (2500 millió Ft) 2010 augusztusában lezárult. A tervezés nemcsak az ország teljes területére (országos terv), hanem 4 részvízgyűjtőre (Duna-közvetlen, Dráva, Tisza és Balaton), továbbá az ezek felosztásával keletkező, 42 darab, ún. alegységre vonatkoztatva is folyt. A KVVM (az irányító hatóság) a tervkészítés koordinációját és a tervek összeállítását működési területükön a Kövizigekre, a négy részvízgyűjtőn a kijelölt Kövizigekre (Duna: Édukövizig, Tisza: Köti-kövizig, Dráva: Dédu-kövizig, Balaton: Ködu-kövizig), országos szinten a VKKI-ra bízta. 2008. november 28-án tették közzé a "Jelentés Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről" című tanulmányt, melynek célja, hogy segítse a tervezést azokra a problémákra összpontosítva, amelyekre a VGT-nek kell megoldást találnia. A "jelentős vízgazdálkodási kérdéseket" a részvízgyűjtőkre és alegységekre is kidolgozták. A "Jelentős vízgazdálkodási kérdések" alapján készült a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, melyet az ország egész területére vonatkoztatva, valamint minden alegységre és részvízgyűjtőre is kidolgoztak, így a tervek száma összesen 47 darab. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés társadalmi vitája a tervezők és a civilek részvételével szervezett fórumokon, 2009 júliusában zajlott. A vita nem a tervekről, hanem az ún. konzultációs anyagokról folyt, mert a terveket csak 2009 szeptemberében hozták nyilvánosságra. A civil zöldek kérésére ezért a környezetvédelmi és vízügyi miniszter három hónappal meghosszabbította a társadalmi véleményezés írásbeli lehetőségének időtartalmát. A VGT anyagait 2009 decemberében véglegesítették. A kormány 2010. május 5-én hozott, 1127/2010.(V.21.) számú határozatában fogadta el a VGT országos tervét. Ugyanezen a napon küldte az Európai Bizottságnak "A Duna-vízgyűjtő magyarországi részének vízgyűjtő-gazdálkodási tervét", feltöltve a hivatalos internetes gyűjtemény, az EOINET honlapjára.

Az Alkotmánybíróság 6/2011.(II.3.) számú határozatában megállapította, hogy a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1127/2010.(V.21.) Korm. határozat alkotmányellenes, ezért azt 2011. június 30-i hatállyal megsemmisítette. (Az Alkotmánybíróság elé 2010. június 3-án terjesztett indítvány.)

[1] Forrás: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2007. december 22., [www.kvvm.hu] [2] E törvény módosította a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényt. A 2003. évi CXX. törvényt a 2007. évi LXXXII. törvény 2. §-ának 643. pontja hatályon kívül helyezte 2007. július 1. napjával.